Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Ipari minták oltalma és szerzői jog

Ipari minták oltalma és szerzői jogirta: Dr. Schuster Rudolf a m. kir. szabadalmi felsőbíróság ny. elnöke. Ismeretes, hogy az ipari jogok oltalma iránt nagy megértéssel biró kereskedelemügyi miniszter már 1934. évi március havában a minták oltalmát tárgyazó rendelettervezetet közölt az érdekkörökkel észrevételezés végett. Azóta ez az akció elnémult. Ennek okát nem tudom. Úgy értesülök, hogy ennek oka talán abban lenne keresendő, hogy a tervezet a mintaoltalmat egy rendeletben óhajtja szabályozni, ami ellen aggályok merültek iel. Tudjuk ugyanis, hogy nálunk megrögzött az az eszme, hogy kétféle minta létezik és hogy ez a két mintafaj annyira különbözik egymástól, hogy azok helyesen csak két külön törvényben — illetve rendeletben — szabályozhatók. Van ugyanis — ezt mondják az aggályoskodók — egyfelül az ü. n. izlésminta és másfelül az ü. n. használati minta, és amig az első a szerzői jogon, addig a második a találmányi jogon alapul, miért is ezt kisebb találmánynak is nevezik. Erre csak az a válaszom: ahány szó, annyi jogi tévedés. Ugyanis: a mintáknak két csoportra való fel- és megosztása onnét ered, hogy Németországban a két mintafajt más-más törvényben szabályozzák, mely külső körülmény nálunk félreértésekre vezetett. Midőn 1876-ban ugyanis Németországban a mintaoltalmat szabályozták volt, az volt ott az általános felfogás — amint erre az említett tervezet indokolása helyesen rámutat — hogy ezzel a mintaoltalom szabályozása teljes befejezést nyert. így volt ez mindaddig, amig a Reichsoberhandelsgericht (amelynek helyébe későbben a Reiűhsgericht lépett) egy konkrét esetből kifolyólag kijelentette, hogy az 1876-iki törvény alkalmazása bizonyos mintákra vonatkozólag nehézséggel jár. Ez volt az oka, hogy Németországban 1891-ben meghozták a második mintaoltalmi törvényt, amelyet ,,Gesetz betreffend den Schutz von Gebrauchsmustern" neveztek el. Ezt a Németországban végbement folyamatot szem előtt tartva, mindenki láthatja azt, hogy ez a két külön törvényben való szabályozás korántsem történt abból az okból, mintha az ipari jogok más-más alapjáról volna szó. Németországban végbement speciális fejlődési folyamatról van szó, amelyhez a mintaoltalom igazi és helyes jogalapjának nincs semmi köze. Különösen nincs semmi közünk nekünk sem, mert a nálunk ma is hatályban levő 17709/907. K. M. sz. rendelet a minden ipari mintafajra vonatkozó szabályozást tartalmazza, ami ennek a rendeletnek 2. §-ából kétségtelenül kitűnik.