Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Visszaemlékezés. 1925-1935

XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1935. JANUÁR POLGÁRI JOG 1925—1935. Irta: Dr. Meszlény Artúr. Tíz esztendő . . . elillant, mint tíz másodperc, és megváltoztatott mindannyiunkat, mint tíz évtized! Hol vagytok, régi remények, régi gondok, régi bánatok? Mi teljesült belőletek s mi hagyott cserben? Valóban, mindennek inkább lehet nevezni azt a légkört, melyben a Polgári Jog megfogant és megszületett, mint rózsaszínűnek és reményteljesnek. Akkor volt, a pengőérték behozatalával, a kijózanodás a milliós és milliárdos inflációs bódulatból, akkor olvasta meg mindegyikünk a zsebében a pengőket és állapította meg elálló szívveréssel, hogy koldusbotra jutott. Akkor váltak a követelések semmivé, de a tartozások is, és éleződött ki a már korábban megindult harc a koronatartozások felértékeléséért. Akkor kellett a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok beléletébe erős kézzel benyúlni és őket vagyoni állapotuk fel- és beismerésére szorítani (aranymérleg) -1) Akkor tünt ki mind világosabban, hogy az első kényszeregyességi rendelet selyemkeztyűs szankciói a rosszhiszemű adósok machinációival szemben csak enyhe cirógatások és hogy a hitelezők egységes és erőteljes fellépését csak egy erre alkalmas központi szerv képes biztosítani. Akkor élte Sturm und Drang-ját a tisztességtelen versenyről szóló törvény, amely egyfelől az üzleti életben a tisztesség és jóerkölcs védelmére publica actiot adott, másfelől pedig a kamarai választottbíróságokban az üzleti köztelfogást juttatta döntő szóhoz. Akkor ébredt a bíró. az ügyvéd annak tudatára, hogy nincs többé visszatérés a régi klaszszikus magánjogi elvekhez, a kötelemteljesítés individualisztikus szigorához, a minden áron való jogérvényesítéshez, s akkor bontakozott ki — még nem tudtuk, vájjon csak mint ideiglenes ,,Notbehelf" vagy mint végleges jogintézmény — a gazdasági lehetetlenülés fogalma. Akkor nyert komoly tartalmat és gyakorlati jelentőséget az az „általános magánjog szabály, hogy a jogok gyakorlásában és a kötelességek teljesítésében a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelelően kell eljárni és hogy *) V. ö.: Dr. Lénárt Vilmos ily című vezércikkét a Pénzügyi Jog I. évf. 1. számában. 1