Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A kötelezettség abstraktsága a közvetlen szerződő felek között

218 a kötelemnek nem inherens tulajdonsága, hanem csak oly jellemzője, amely akkor jut érvényesülésre, ha a kivül álló harmadik jogi helyzete az elbírálás tárgya. Ennek folytán az úgynevezett absztrakt kötelemre egy hasadás áll be, nem érvényesül az absztraktság a két fél közvetlen viszonyában, érvényesül egy kívülálló harmadik bekapcsolódása esetén. Az absztrakt kötelem e kettéhasadására példa az általában absztrakt kötelemként felfogott adósságátvállalás, amely az új hitelező (tehát a harmadik) irányában absztrakt a régi és új adós egymásközötti viszonyában nem absztrakt. Lásd egyébként ennek a témának bővebb fejtegetését dr. Szladits Károly könyvéről írott ismertetésünk során, amely ugyancsak mai számunkban jelenik meg. Annak a tételnek, hogy a kötelem absztraktsága a két közvetlen fél közötti viszonyban elenyészik, két tételes nehézséggel kell megbirkóznia. Az MMT. az elismerés szabályozásánál a dr. Gönczi által hivatkozott 1695. §. első bek. szakaszában, az újítás fejezetében pedig 1279. szakaszában tartalmaz az újított, illetve elismert kötelem absztraktsága tekintetében rendelkezéseket. Ezekkel a rendelkezésekkel egybehangzóan a mai 'közfelfogás is az újított, illetve elismert kötelmet absztraktnak tekinti azzal az MMT.-ben kifejezetten foglalt korlátozással, hogy az újított, illetve elismert kötelemnek is ellenvethető, hogy az alapkötelem bírói érvényesíthetősége ki volt zárva. Ezek a rendelkezések tehát azt mutatják, szembeni a fentebb vallott felfogással, hogy újított, illetve elismert kötelemnél a közvetlen viszonyában is érvényesül az absztrakt jelleg. Ez azonban csupán megtévesztő látszat. Ami miatt újított, illetve elismert kötelemnél a fentebb érintett kivétellel a felek közvetlen viszonyában sem lehet visszanyúlni az alapügyletre,magyarázatát abban leli, hogy a felek az elismerés, illetve újítás megkötésével az alapügyletből eredően emelhető kifogásokról lemondottak. Újítás és elismerés e tekintetben más hasonló tartalmú szerződéstől csak abban különbözik, hogy a kifogásokról való lemondás a tartalmilag meg nem jelölt, de az ügyletből eredhető valamennyi kifogásra generaliter vonatkozik, míg más esetekben tartalmilag megjelölt, vagy ismert kifogásokról való lemondás a megállapodás tárgya. Nem az újított, illetve elismert kötelem absztrakt volta a kútfeje annak, hogy a kifogások az alapügyletből meg nem emelhetők, hanem, hogy maga az újítás, illetve elismerés egyúttal az alapügyletből eredhető kifogásokról való lemondást jelenti. Hogy tényleg egy bennrejlő lemondás és nem az absztraktság elméletileg konstruált jellege az oka a kifogások kizárásának, azt legjobban épen az MMT. korlátozó rendelkezései mutatják, amelyek feltartják annak a kifogásnak megemelhetőségét, hogy a követelés bírói érvényesíthetősége ki volt zárva. Ez a fentartás pedig egyértelmű azzal, hogy az elismerő, illetve újító fél bennrejlő lemondása azon kifogásokat hatálytalaníthatja, amelyekről a fél szabadon rendelkezhetik. A bírói érvényesíthetőség, illetve érvényesíthetetlenség azonban nem esik a fél dispositiója körében, arról a fél le nem mondhat és épen mert a lemondás hatálya e ponton megszűnik, marad fenn az újítás, illetve elisme--