Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A kötelezettség abstraktsága a közvetlen szerződő felek között

217 • exceptio dolival legfeljebb elneveztük a dolgot anélkül, hogy meghatározásában előrehaladtunk volna." Fejezetek. 123. §. 54. j. Legpregnánsabban azonban Grosschmid a Fejezetek 123. jj. 54. j. a) pontjában juttatja kifejezésre azt a meggyőződését, hogy a közvetlen szerződő felek viszonyában maga is causálisnak tekinti az absztrakt ügyletet: ,,A fogadás eldőlte után váltót, kereskedelmi utalványt . . . adtak. Egyszerű volna ez a kérdés, ha a magánjogi törvényről ieltehetnők, hogy az elvont jogalapot ebben a kérdésben is szintoly elvontan kívánja vétetni, mint ahogy általában veendőnek az elvont követelést szabályozó törvény kijelenti, vagyis mint kész szolgáltatást." Azt hisszük, a kifejtettek alapján szabályként szögezhetjük le: A közvetlen szerződő felek viszonyában absztrakt kötelem abban az értelemben, hogy az alapító causára visszamenni nem lehet, nincs. (A szerkesztő megjegyzései.) Dr. Gönczi Gábor figyelemreméltó cikke űjból reá tereli a figyelmet arra a helyzetre, hogy ugyanaz a jogi jelenség más fajtájú szabályozást igényel és kap. ha a jogviszony keretében két személy érdekösszeütközése bírálandó el, vagy ha ez a két személyes kör több személyessé bővül ki. Az absztrakt kötelem a jogtudománynak sok fejtörést okozott. A teória mindvégig sikertelenül birkózott a téma nehézségeivel, érzésünk szerint azért, mert a jogtudomány nem ismerte fel, hogy az absztrakt kötelezettség rejtélyének megoldása a több személyes jogi helyzet különlegességének és különállásának felismerésével nyer megoldást. Általában hangsúlyozást nyer az idevágó fejtegetések során, hogy a kötelem absztrakt kiképzése a forgalombiztonság érdekében történik, csak ügy, mint ahogy a jóhiszemű szerzés oltalma ugyancsak a forgalombiztonságra vezettetik vissza. A forgalombiztonság szempontjának bevetése pedig már egyértelmű azzal, hogy a jogi szabályozásnál a figyelem nem az egymással szembenálló két érdekeltre korlátolódik. hanem ez a két személyes kör szinte in infinitum kibővül. A kötelem absztraktságára éppen azért van szükség, hogy a két személyes kört meghaladóan bekapcsolódó további érdekeltek jogi helyzete mentesíttessék a két személy jogviszonyának minden olyan esetlegétől, ami kettejük között teljes joghatállyal a maga tényállási és jogi hatóerejét érvényesíti, de amely érvényesülés körét a netán további bekapcsolódókkal szemben a forgalom érdekében ki kell zárni. Ebben a beállításban a kötelem absztrakt kiképzésének rációja már kiinduló pontjában is csak a további bekapcsolódókra, ezeknek a további bekapcsolódóknak a kétszemélyes jogviszony esetlegeitől való mentesítésére van tekintettel és így ezen ráció vonalán haladva, elvi alapon deduktive jutunk el ahhoz a tételhez, amit dr. Gönczi cikke induktív alapon fejt le az egyes tételes rendelkezések felvonultatásával. A kötelem absztraktsága tehát ezen felfogás szerint