Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A kötelezettség abstraktsága a közvetlen szerződő felek között

215 letek terén nem igen látunk. Épelméjű embert akkor is, amikor példának okáért tulajdont ruház át, akkor is, amikor erre magát valakivel szemben kötelezi, valamely gazdasági cél elérésének gondolata indítja. A gazdasági cél gyakorlatilag abban fog jelentkezni, hogy vagy valamely jogügyletre utal vissza, vagy pedig abban, hogy a juttatás valamely kötelem megváltoztatásában valamennyire szerepet játszik. Ez eredményezi azután a causa szónak, melyet a gazdasági célnak a jogban való jelölésére használnak, — kétértelműségét. A causa jelenti 1. A tényalapot pl. a tulaj donátruházás causája: adásvétel, de jelenti 2. a jogalapot is, pl. a tulaj donátruházás causája: solvendi. Az előbb azt állítottuk, hogy minden juttatásnak van causája. Most továbbmegyünk. Csak a juttatásnak van causája! Próbálja csak valaki azt kérdezni, hogy mi magának az adásvételnek a causája. A felelet meglepő lesz: Semmi. Itt ugyanis a causa magában a kétoldaluságban van. Azért adok hogy kapjak és megfordítva^ A kombinátiókból kialakul a szinallagma négy alapképlete: do ut des, stb. A visszterhes ügyletnél nem kell jogilag megokolni, hogy miért jött létre; azért, mert az ellenszolgáltatásra a másik félnek szüksége volt. Tehát itt nemcsak nem kell külön causa után érdeklődnünk, de nem is lehet, mert nincs. Amennyire nincs szükség visszterhes ügyletnél a jogcím fogalmára, még kevésbbé lehet szükségünk erre a fogalomra az egyoldalú (ingyenes) ügyleteknél a jogszerző fél szempontjából. Maga a jogszerzés indokolja meg a juttatás elfogadását. Külön causát kontruálni teljesen felesleges itt és az Optk. 381. §-a mutatja, mily nonsens eredményre vezet, ha például az occupátió causáját akarjuk kideríteni: 380. §. Cím és jogos szerzés nélkül tulajdonra szert tenni nem lehet. 381. §. Szabadon álló dolgoknál a cím azok birtokbavételérei velünk született szabadságiban áll stb. Ugyanígy nem lehet causáját adni az elbirtoklásnak sem. Jogi indok csak ott kell, ahol jogot vesztünk, vagyonunk kisebbedik és nem látjuk az ellenértéket. (Ezzel a felfogással ellentétben áll Leonhard, aki általános causa acquirendi-t ismer el.) Láttuk tehát, hogy minden juttatásnak van causája. Azonban nem minden juttatás viselkedik egyformán az őt létréhozó causával szemben. Vannak olyan jogügyletek, melyeknél a juttatás mindvégig szoros összefüggésben marad causájával, míg másoknál leszakad arról (wird abgelöst) és önálló életet él. Az előzőek a materiális, vagy causális ügyletek, illetőleg juttatások, az utóbbiak az absztraktok. Az absztrakt és materiális juttatás közötti különbségről eltérő a francia illetőleg a német és a magyar jogrendszer állásfoglalása. A francia jogban az absztrakt kötelezettségvállalás illetőleg a kötelezettségvállalás absztraktsága egyszerűen csak a bizonyítási teher megfordítását jelenti. A mi jogrendünk szerint pedig jelenti azt, hogy a kötelmet maga az absztrakt forma szüli, a jogcímet a hitelezőnek nemcsak bizonyítania nem kell, de még állítania sem. MMT. 1694. §. Tartozáselismerés. Aki írásbeli szerződéssel 2