Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A kötelezettség abstraktsága a közvetlen szerződő felek között

212 tért át s jövedelme ezáltal növekedett (Bp. T. P. XII, 11.377/ 1934/6.). A különél járási költséget a felek a kérelem előterjesztése alkalmával kötelesek fizetni (R. 21. §.), ennek kiegészítését a bíróság a 31.665/1931. F. M. számú rendelet alapján szükség esetében elrendelte (Bp. T. P. XIII. 763/1932/6.). A kérelem vagy a fellebbezés visszavonása esetében a különeljárási költség visszafizetésének nincs helye (Bp. T. P. XII. 10.800/1932.). Végül a bíróság konkrét esetben kimondotta azt is, hogy az 1670/1932. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezés már meghozott, de még ki nem hirdetett ítéletre hatállyal nem bir, mert „az 1670/1932. M. E. számú rendelet nem tártaimaz olyan rendelkezést, hogy amennyiben a végső fokon határozó fellebbezési vegyes bíróság az 1670/1932. M. E. számú rendelet rendelkezésétől eltérő ítéletét az 1670/1932. M. E. számú rendelet megjelenése és életbelépése előtt már meghozta, de azt még akkor nem hirdette ki, abban az esetben a fellebbezési bíróság a tárgyalást újból megnyitni vagy e nélkül is a már meghozott ítéletét félretenni és újabb jogszabály alkalmazásával újabb határozatot hozni jogosult vagy kötelező (Bp. T. P. XIII. 10.090/1932/37.). Dr. Tunyoghi Szűcs Lajos. A kötelezettség abstraktsága a közvetlen szerződő felek között. Irta: Dr. Gönczi Gábor A jog fejlődésének két pólusa talá1 kőzik az absztrakt kötelezettségvállalásban. Absztraktság jellemzi a primitív jogot, mely merev formalizmusában odáig megy, bogy még a materiális teljesítés által sem veszi megszűntnek a kötelmet, csak az absztrakt kötelezettségvállalás visszáját képező — ugyancsak absztrakt — feloldóügylettel. Másfelől az absztrakt kötelem a legújabb kereskedelmi (forgalmi) elvek behatolását mutatja a jogrendbe, melyek megkívánják a forgalom biztonsága okából a harmadik jóhiszemű visszterhes szerző javára azt a privilégiumot, hogy bizonyos, előtte nem tudott körülményekre alapított kifogások ellene felhozhatók ne legyenek. Összegezzük az absztrakt kötelem mai jogdogmatikai állását: Minden juttatásnak van causája. Juttatás gyűjtőneve alá foglalja Thur azokat a vagyonjogi ügyleteket, melyekkel valaki más vagyonát saját vagyonának rovására növeli. A juttatásnak két főfaja van: 1. Rendelkezés, mely a vagyancsökkentést más vagyona javára közvetlenül viszi keresztül és 2. kötelezettségvállalás, mely a rendelkezés megtételére kötelez és így a vagyoncsökkentést még csak csirájában foglalja magában. Egyedül álló juttatást azonban, legalább is az úgynevezett forgalmi ügy-