Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló 1400/1932. M. E. számú rendeletre vonatkozó biróí gyakorlat

211 P. XII. 12.216,1932 9.; székesfehérvári jb. P. 2641.1932 2.: Bp. T. P. XII. 12.100 1932 18.; miskolci tsz. P. 2755 1932 15.). Ellentétes a Bp. T. P. XV. 10.757 1932 7. számú határozata, amely szerint erdőterületen fennálló vadászati haszonbérleti szerződés haszonbére újabb megállapításának nem a R., hanem a 8418 1924. M. E. számú rendelet alapján van helye. A vadászati haszonbérmegállapítás előfeltételéül a bíróság csupán a vadárakban beállott 50%-os árváltozást vette figyelembe (szekszárdi tsz. P. 86 1934 4.; soproni tsz. P. 747 1934 5.1. Nem vette figyelembe az előfeltételek vizsgálatában a bíróság, hogy a vadászati jog gyakorlása kedvtelés (Bp. T. P. XIII. 7622 1932 8.: Bp. T. P. XIII. 7801 1932 10.); valamint azt sem, hogy a vadászati jogot árverés útján vették-e bérbe, vagy sem (Bp. T. P. XII. 12.148 1932 8.). A vadászati haszonbér megállapításánál azonban a bíróság különös figyelemmel volt arra, hogy a vadászatot sportolási vágyból, kedvtelésből s nem haszonszerzés céljából űzik (gyulai tsz. P. 2220 1934 2.; Bp. T. P. XV. •0.598 1932 9.). Sőt a vadászat kedvtelési céljából kiindulva adott esetben csak a következő gazdasági évtől kezdve szállította le a vadászati haszonbért a bíróság, tekintettel arra, hogy a haszonbér már anélkül is ki volt egyenlítve (szekszárdi tsz. P. 11.270 1932 4.). Ezenfelül figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a két érdek, sport és haszonszerzés, a szóbanforgó esetben milyen arányban állanak egymással szemben (Bp. T. P. XIII 8178 1932 7.: P. XII. 13.770 1933 13.), valamint, hogy a haszonbérlő személyes kereseti viszonyai a szerződéskötés óta milyen arányban csökkentek (szekszárdi tsz. P. 11.270 1932 4.; Bp. T. P. XV. 10.720 1932/9.); figyelembe vette a bíróság a nagyvadak lelövéséhez fűződő előszereteti értéket (praetium affectionis) (sátoraljaújhelyi tsz. P. L 283 1933 10.); valamint a korábbi haszonbér összegét és hogy haszonbérlőnek társai is vannak s hogy együtt fizetik a haszonbért (kaposvári tsz. P. 2103 1934/2.), figyelembe vette, hogy a haszonbérlő már a szerződéskötéskor számolt az akkori alacsony vadárakkal (kaposvári tsz. P. 884 1934 4.), hogy a legelő állatok a területen zavarják a vadat s így az a vadászatra kevésbbé alkalmas (nagykanizsai tsz. P. 614 1934 4.), hogy az ingatlan a község területén fekszik s így az gazdaságilag jobban kihasználható (egri tsz. 2839 1932.), figyelembe vette a bíróság a vadállomány minőségét s mennyiségét, a terület fekvését (Bp. T. P. XII. 8107 1932 8.). a nagyvadak lelövési díjának csökkenését (Bp. T. P. XII. 12.100 1932 18.) Nem vette figyelembe a bíróság vadászati haszonbér megállapításánál, hogy a vadásztársaság feloszlott s a haszonbérlő egyedül maradt kötelezve a haszonbér fizetésére (Bp. T. P. XII. 7574 1933/8.), hogy a haszonbérelt területen a vadállomány időlegesen csökkent (kalocsai tsz. 1082 1933.), sőt nem vette figyelembe a bíróság, hogy a haszonbérlő időközben élővad-fogásra