Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 3. szám - Uj per a jogerős felhívás után
189 sen korlátozott, ezért nem képesek minden esetben kellő jogvédelmet nyújtani a feleknek. De vájjon felperes eléri-e a Kúria által intencionált célt a kedvező megállapítási ítélettel? Felperes végrehajtás megszünietési pert ezen ítélet alapján nem indíthat, mert a végrehajtást nem ellene rendelik el. bírói gyakorlatunk pedig a megszüntetés: perben a végrehajtást szenvedőn kívül csak örökösének, vagy birtokutódának adja meg az aktorátust.4) A megállapító ítéletnek tehát ebben az esetben pusztán pszichológiai jelentősége van: alpereseket nyilván vissza fogja riasztani a végrehajtás foganatosításától, hacsak nem akarják magukat különböző kártérítési igényeknek kitenni (joggal való víszszaélés miatt). Ám ha alperesek mégis túlteszik magukat a lelki gátláson, felperesnek nem áll jogeszköz rendelkezésére a végrehajtás foganatosításának megakadályozása céljából. De még ha felperes perben állott volna s végrehajtás megszüntetési pert indíthatna is. elvileg az is vitás: vájjon a megállapító ítélet felhasználható-e megszüntető okként a megszüntetési perben. Bírói gyakorlatunk szerint a Pp. 635. §-a alapján hozott új ítélet sem visszvégrehajtás, sem végrehajtás megszüntetési per alapjául nem szolgálhat.') A gyakorlat ezen irányát a törvény által a bérlemény átadására s átvételére vonatkozóan felállított tilalom kellőképen indokolja ugyan, de mint általánosan követett alapelvet nem helyeselhetjük, mert a megállapítási per akkor tölti be rendeltetését, ha felperes jogállapotát hatályosan biztosítja az alperessel szemben, vagyis ha a megállapító ítéletet olyan utólagos ténykörülménynek tekinthetjük, mely megszünteti a végrehajtási jogot. Tanulság a fenti esetből: a perismétlés törvényhozási szabályozása mellőzhetetlen szükségesség főképp abban a vonatkozásban, hogy az újabb ítélet — éppúgy, mint a perújítás során hozott, — minden további peres eljárás nélkül rendelkezhessen az előző jogerős ítélet hatályon kívül helyezése tárgyában. ///. dr. Nagy Dezső. Uj per a váltóíizetési meghagyással jogerősen befejezett ügyben. A kir. Kúria az előtte folyt 3584 1933. számú perben, melyet a jogerős váltófizetési meghagyással marasztalt mezőgazdasági gép vevője indított az eladó ellen jogügylet érvénytelenítése iránt, kimondotta, hogy a kibocsátott és jogerőre emelkedett váltófizetési meghagyás nem akadálya annak, hogy a feleknek a váltó alapjául szolgáló ügyletből eredő jogviszonya ebben a perben elbírálás tárgyává tétessék, mert a váltófizetési meghagyásos eljárásban az érvénytelenítési perbeli felperes kötelezettsége váltó, tehát jogcím nélküli kötelem alapján állapíttatott meg. A kir. Kúria újabb 6529 1933. számú ítéletében, mely abban a kérdésben döntött, hogy parcellaváltók alapján váltófizetési meghagyással jogerősen marasztalt alperes, ki e marasztalásból folyó kötelezettsége teljesítésének biztosítására újabb váltókat adott, 4) C. 3487 1904., C. I. 730 1904., C. I. G. 111 1900., Vincenti: Végrehajtási eljárás. 94—96. oldaL 5) Kovács: i. m. 1272. oldal, 11. jegyzet. 4