Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Uj per a jogerős felhívás után

188 Csak egyet nem tehet: a bérlet tárgyának átadását, vagy átvételét nem kérheti. A Kúriának alkalma volt legutóbb egy ilyen jogsérelmi per kapcsán elvi jelentőséggel biró kijelentéseket tenni, melyek több szempontból érdemelnek figyelmet. Fiatal házasok a nő szülei házában műtermet és egyéb helyiségeket kaptak ingyenes használatra. A házassági életközösség köztük azonban hamarosan megszakadt, mire a nő szülei a bírósághoz fordultak, bérleti jogviszony megszűnésére hivatkoztak, de a felhívást a helyiségek átadására (Pp. 627. §.) csak a leányuk, mint egyedüli bérlő ellen kérték kibocsájtani. A feleség kifogással nem élt, a férj kétrendbeli beavatkozási kérelmét pedig elutasították, mire a felhívás jogerőre emelkedett. Ezen előzmények után a férj megállapítási keresetet indított a szülők ellen annak kimondása iránt, hogy ő nem köteles a helyiségeket átadni, a végrehajtás tehát vele szemben nem foganatosítható. Ez a per nem volt ismételt per, mert hiszen az előző perbeli felek azonossága nem forgott fenn, a Kúria azonban következetes maradt a hasonló perismétlési tényállások esetén elfoglalt jogi álláspontjához. Gyakorlata szerint u. í. rendszerint meg kell engedni a per ismétlését, valahányszor a korábbi pert a törvény megkerülésére, vagy mások jogainak kijátszására akarták felhasználni. A fenti esetben is azt vetette alperesek szemére, hogy nem tárták fel a való helyzetet: használat (usus) helyett bérletre hivatkoztak, továbbá bérlőül is egyedül a leányukat tüntették fel. Megállapította, hogy az alperesek jogosulatlanul vették igénybe a különleges eljárást és ez már magában megadja a kereset jogosságának alapját. A döntés még tovább megy: elismeri a felperes kereseti jogát, noha az előző eljárásban, mint ügyfél nem szerepelt, sőt nem szorítja felperes jogát pusztán kártérítési jogcím megállapítására, hanem a Pp. 635. §-ának világos tilalma ellenére kifejezetten megengedi, hogy a bérlemény átadásának kérdése is újból elbíráltassék.2) A Kúria e feltűnést keltő határozatát azzal indokolta, hogy felperes az előző eljárásban éppen annak jogosulatlansága miatt nem vehetett részt ügyfélként. A megállapítási pert ezért nem minősítette a Pp. 635. §-ára alapított jogsérelmi pernek, ennek folytán tárgytalannak tekintette e §-ban foglalt perjogi korlátozást is. A Kúria mindenképpen segíteni kívánt a kijátszott felperesen, mert őt a helyiségek használatának elvonása fenyegette, és ,,ez ellen a végrehajtási törvényben szabályozott keresete útján sem szerezhet jogvédelmet". Helyt adott tehát a megállapítási keresetnek.3) A perismétlés jogpolitikai indokoltságát mi is abban találtuk, hogy az ú. n. jogorvoslati perek érvényesülési területe erő2) A korábbi bírói gyakorlat sem engedte meg, hogy a megelőző eljárás által a bérlemény átadása kérdésében teremtett helyzet megbolygattassék. „A felmondást nem lehet érvénytelennek kimondani, hanem csak jogszerűtlenek." Budapesti Tábla, 369/1910. G. Mj Dt IV 159. 3) P. III. 849/1934. J. H. 1935. 25.