Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Két perjogi kérdés a jogegységi tanács előtt

177 ítéletében megállapított vagy kivételes esetben a felülvizsgálati bíróság által megállapított tényállás alapján az ügyet eldöntésre alkalmasnak nem találja, úgy feloldó határozatot hoz végzés formájában és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabbi határozathozatalra utasítja. Ennek az intézkedésnek oka az, hogy a felülvizsgálati bíróság nem ténymegállapító bíróság egyes kivételektől eltekintve és így ha további bizonyítás vagv újabb tények tisztázása és megállapítása szükséges, azt maga el nem végezheti, hanem a fellebbezési bírósághoz küldi vissza az ügyet a tényállás megállapítása, a bizonyítás felvétele és újabb határozathozatal végett. A feloldó végzés tehát nem érdemi határozat, hanem az eljárás során hozott pervezetési, bizonyítást elrendelő végzés, melynek foganatosítása céljából a felülvizsgálati bíróság — bár szigorúan itt nem használhatjuk ezt a műszót — lényegileg megkeresést intéz a fellebbezési bírósághoz. A különleges ebben a megkereső végzésben, hogy mivel a megkeresett fellebbezési bíróság egyúttal az ügy érdemében is ítélt és a felülvizsgálati bíróság a jogorvoslati bírósága, a megkeresés az ítélethozatalra, az újabb határozat hozatalára is kiterjed és a fellebbezési bíróság csak a felülvizsgálati bíróság jogi álláspontjához van kötve, de az újabb bizonyítékokat szabadon mérlegeli és ennek alapján állapítja meg az újabb tényállást. Az anyagi igazságnak érdekében a bírói gyakorlat szerint a feloldó határozat után az ügy a fellebbezési bíróság ítéletét megelőző perszakba jut vissza és a felek újabb tényállításokat is tehetnek, újabb bizonyítékokat hozhatnak fel a fellebbezési bíróság előtt és a fellebezési bíróság olyan tényállítást és bizonyítékokat is figyelembe vehet, amire a feloldó végzés ki nem terjeszkedik. Mivel a felülvizsgálati bíróság feloldó végzése csak eljárás során hozott, rendszerint bizonyítási elrendelő végzés, ehhez a felülvizsgálati bíróság nincsen kötve (Pp. 419. §. 2. bekezdés). De ezt követeli az anyagi igazság és a pergazdaságosság szempontja is. Ha közben a joggyakorlat megváltozik, vagy a tanács állandó gyakorlata más lesz, esetleg a tanács tagjaiban beálló változás folytán, nincs ok a felülvizsgálati bíróságot a formai következetesség okából meggyőződésével, az újabb bírói gyakorlattal ellenkező döntésre kényszeríteni, Amint az alsóbíróságok ritkán szokták bizonyítást elrendelő végzéseiket megváltoztatni, úgy a felülvizsgálati bíróságok bölcsességére lehet bízni, hogy nem élnek e jogukkal indokolatlan esetben, mert kétségtelen, hogy e hatalom mértéktelen igénybevétele a közvéleményben a jogbizonytalanság érzését keltené. ///. dr. Szigeti László.