Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Két perjogi kérdés a jogegységi tanács előtt

178 JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. A P. I. 5062/1934. sz. ítélet a 8000 pengő összegben egyességileg megállapított közszerze­ményt 6000 pengőre mérsékli, arra hivatkozva, hogy a kötelezett, fél vagyonának értéke az egyességkötés óta tetemesen csökkent. A Kúria ezt a csökkenést bizonyítás felvétele nélkül is megál­lapíthatónak találta és az általános gazdasági helyzetre hivat­kozik annak alátámasztása végett, hogy a túlnyomóan ingatla­nokból álló vagyon értéke 1927 óta mintegy harminc-negyven százalókkal csökkent. Utal a Kúria arra, hogy a kereseti köve­telés eredetileg nem pénzben állott fenn, hanem a szerződő felek csak a kielégítés módját határozták meg a vagyon megosztása helyett megfelelő összegű pénz fizetésében. Különös figyelmet érdemelnek azok az esetek, midőn a Kúria ítéletét nem válságjogi, hanem általános érvényű jogsza­bályra alapítja, de ez közel áll a kifejezetten átmeneti érvényű és csak kivételes időkre szóló rendelkezésekhez. így a P. VI. 4248/1933. sz. ítélet ajándékozási ígéretre mint egyoldalú szerző­désre nem tartja alkalmazhatónak a gazdasági lehetetlenülés szabályait, viszont jogot ad az Ígérőnek a szolgáltatás megtaga­dására akkor, ha az ajándék megadása, tekintettel az ajándé­kozó egyéb kötelezettségeire, veszélyeztetné az igérettevő saját, megélhetését vagy azoknak a személyeknek eltartását, akiket törvénynél fogva köteles eltartani. A Kúria álláspontja egybe­vág a MTJ. 1455. §-ának első bekezdésével. Ujabb határeset a válság jog és a normális időkben is lehet­séges bírói szerződésmódosítás közt az, amelyet a P. II. 2918/ 1934. sz. ítélet dönt el. Az indokolás szerint a bírói gyakorlat a Pp. 413. §-ának rendelkezését a magánegyességgel megállapí­tott szolgáltatások esetére is kiterjesztette. A konkrét perben magánegyességgel megállapított nyugdíjról1 volt szó. Igen érde­kes, hogy a Pp. 413. §-ában eredetileg csak bírói ítéletre megál­lapított jogelv hogyan ment át előbb a bírói, aztán a magán­egyességre és vált puszta perjogi rendelkezésből alapvető jelen­tőségű anyagi magánjogi szabállyá. Az elvet magát már a 868. E. H. kimondotta. Liftszekrény és motor, amelyek a ház állagának megrongá­lása nélkül, pusztán a tartócsavarok eltávolításával leszerelhe­tők, a beszereléssel nem váltak az ingatlan alkotórészeivé, tehát továbbra is önállóan lehetnek dologi jogok tárgyai és hatályos a reájuk kikötött tulajdonjogfenntartás is (P. IV. 3925/1934.) * A jelzálogjogot a telekkönyvi hatóság végzése két jószág­testre rendeli el bekebelezni, a bekebelezést azonban tévedésből csak az egyik jószágtestre foganatosítja. Több mint három évvel később észreveszik a hibát és a telekkönyvi iroda hivatalos je­lentésére elrendelik a jelzálogjognak eredeti rangsorban való

Next

/
Oldalképek
Tartalom