Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Két perjogi kérdés a jogegységi tanács előtt

176 szempontjából fontos tényálladéki elemeket. A köztisztviselő, illetve a kincstár elleni igény tényállási eleme a köztisztviselő törvénysértő, szándékos vagy gondatlan cselekménye és ennek elbírálására épen úgy a polgári bíróság hivatott, mint pl. annak a kártérítési igénynek eldöntésére, melynek előzetes kérdése, hogy a kár az építmény fenntartásának hiányosságából eredt. Épen ezért helyesen elutasítják hatáskörükből az olyan kincstár elleni igényt, mely kártérítés formájában tulaj donképen közigazgatási vagy pénzügyi hatóságok határozatának felülbírálására vonatkozik. (PL valaki az álláspontja szerint jogtalanul kivetett adónak a visszafizetését követeli kárigény alakjában, mondván: jogtalanul többet fizettem 100 pengővel, tehát 100 pengő károm merült fel.) A m. kir. Kúria 49. számú jogegységi döntvénye a polgári bíróságoknak ugyanezt az önállóságát a büntető bíróságokkal szemben is kinyilvánítja. A polgári bíróság nincsen kötve a büntető bíróság felmentő vagy marasztaló ítéletében foglalt ténymegállapításokhoz, mert egészen mást és más szempontból bírál el, mint a büntető bíróság. A büntető bíróság a cselekményt a bűnösség szempontjából, a polgári bíróság pedig a magánjogi kártérítési igény más szabályok alatt álló szemszögéből bírálja el. Nem zárja ki azonban ez a körülmény, hogy a polgári bíróság a büntető bíróságnak a polgári igény szempontjából is értékesíthető bizonyítási anyagára ne legyen tekintettel, vagy esetleg a polgári pert a büntető per eldöntéséig fel ne függessze. A 49. jogegységi döntvény kivételt tesz arra az esetre, ha a magánjogi igény alapja a büntető vagy fegyelmi bíróság határozata. A jogegységi kérdés esetében ilyen kivétel nem forog fenn, mert nincs olyan törvényes szabály, mely a jogtalan fegyverhasználatból eredő kárigény alapjául, érvényesítésének feltételéül előzetes fegyelmi vagy büntetőbírósági jogerős ítéletet kívánna meg, mint pl. a bírákra nézve az 1877. évi VIII. t.-c. 68. §-a. Ilyen törvényes szabály hiányában egy magánjogi igény egyszerű előzetes tényállási eleme felett dönt a bíróság, mikor a fegyverhasználat jogosságát elbírálja, de ezzel csak egy tényállási elemet vizsgál meg és nem bírálja felül az illetékes hatóságnak magában a fegyverhasználat jogossága kérdésében hozott határozatát. A véderő érdekeit nem kell félteni a polgári bíróságok döntvényeitől, mert hiszen nem is döntenek magában a fegyverhasználatnak kérdésében, de egyébként a m. kir. bíróságok kellő garanciát adnak, hogy a kártérítés kérdésében is a véderő és a fegyverhasználatnak a közrendre nézve fontos szempontjait figyelembe fogják venni. II. A m. kir. Kúria jogegységi közpolgári tanácsa a március 9. napján tartandó ülésében a következő elvi kérdést fogja eldönteni: ,,A felülvizsgálati bíróság abban a perben, amelyben a Pp. 543. §-ának második bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását egészben vagy részben feloldó határozatot hozott, kötve van-e a feloldó határozatban elfoglalt álláspontjához?" Amennyiben a felülvizsgálati bíróság a fellebbezési bíróság