Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Két perjogi kérdés a jogegységi tanács előtt

175 egészben vagy részben elengedhető. Ha pedig az adózó halála vagy más az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán a jövedelemforrás és vagyontárgy időközben megszűnt, vagy ha a tartozás behajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg, kivételesen a hátralék egészben vagy részben elengedhető." Ugyanezen rendelet 7. §-a hatályon kívül helyezi az 58. §. 2. bekezdéséhez fűzött utasítás utolsó mondatát. Ad. J. V. H. Ö. 64. §. A büntető rendelkezéseket tartalmazó 64. §-t az 5300 1931. M. E. sz. rendelet további 5. bekezdéssel egészítette ki, melyszerint ,,az az adózó, aki az életmódjára vonatkozó adatokat feltüntető kérdőívet a kitűzött határidőn belül be nem mutatja, avag> a kívánt egyéb felvilágosításokat nem adja meg, a kivetés során megállapított adóalapnak 10%-át köteles bírság fejében fizetni. Ad. J. V. H. Ö. 67. §, 1. pont. Ugyanezen rendelet 6. §-a szerint jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el az, aki az adóbevallásban vagy az életmódjára vonatkozó adatokat feltüntető kérdőívben, vagy illetékes helyről hozzáintézett kérdésekre adott írásbeli, vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva oly valótlan nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást avagy adóköteles vagyont, illetőleg az életmódjának elbírálásához szükséges adatot szándékosan elhallgat. B. G. Két perjogi kérdés a jogegységi tanács előtt. I. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsa március 16-i ülésében a következő elvi kérdést fogja eldönteni: „Kötve van-e a polgári bíróság az eléje vitt magánjogi igény elbírálásánál a fegyverhasználat jogosságának kérdésében keletkezett közigazgatási vagy bírói (honvédbírósagi) határozathoz?" A jogegységi tanács elé vitt kérdéssel épen az egyik alapul szolgáló kúriai határozat kapcsán már foglalkoztam (Polgári Jog 1933. évfolyam 126. oldal.) Hasonló álláspontot foglalt el dr. Vági József a Polgári Jogban közölt joggyakorlati szemléjében is. A bírói gyakorlat az állami, törvényhatósági és községi tisztviselőknek hivatalos hatáskörében szándékosan vagy gondatlanságból okozott károkért a köztisztviselők s a kir. kincstár, törvényhatóság és község ellen indított kártérítési pereket magánjogi pereknek tekinti, melyeknek elbírálására a polgári bíróságok bírnak hatáskörrel, A Pp. 2. §-a épen ezért intézkedik e perekre vonatkozólag a hatáskör kérdésében és azokat értékre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek hatáskörébe utalja. Ez a kialakult bírói gyakorlat fontos alkotmánybiztosíték jellegével bír, mert a hatóságok törvényellenes intézkedéseiből eredő károkért való felelősség kérdését a független kir. bíróságok döntése alá bocsátja. Nem jelenti ez az elrendezés azt, hogy a polgári bíróságok a közigazgatási hatóságok döntéseit a törvényesség szempontjából felülbírálják, csak annyit jelent, hogy a polgári bíróságok önállóan és függetlenül bírálják el a kártérítési igény 3*