Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Külföldi valutára szóló követelések elévülése

174 követelés vagy tartozás aranyfontban, vagy aranydollárban áll fenn, úgy a pengöértékre való átszámítás az aranyfontnál 27.82 K>, az aranydollárnál 5.72-es árfolyamon történik. Ad. J. V. H. Ö. 43. §. (2.) pont. A 90.000/1929. P. M. sz. rendelet a 43. §. 2. bekezdésének módosításával a rögzített adóalap összegét jövedelemadónál 10.000 P-re, a vagyonadónál 200.000 P-re emeli fel. Ad. J. V. H. Ö. 43. §, (4.) bekezdés. Ugyanezen rendelet a 43. §. 4. bekezdését oly értelemben módosítja, hogy a m. kir. adóhivatalnak jogot ad ahhoz, hogy azokat az adózókat, akiknek adóalapja rögzíthető lenne, legkésőbb március hó végéig szabályszerű adóbevallás beadására szólíthatja fel és ennek alapján az adóalapjukat újból megállapíthatja, ha a rendelkezésre álló adatok szerint a jövedelmük 6000 P-t meg nem haladó jövedelemadóalap, illetőleg vagyonuk 150.000 P-t meg nem haladó vagyonadóalap mellett 20%-kal, 6001—10.000 P jövedelemadóalap, illetőleg 150.001—200.000 P-ig terjedő vagyonadóalapjuk 10%-kal gyarapszik, de a gyarapodás a jövedelemnél legalább az 1200 P-t, a vagyonnál pedig legalább a 30.000 P-t eléri. Fenti szakaszhoz fűzött utasítás annyiban módosul, hogy a ,,20%" helyébe mindkét esetben „meghatározott százalék" szavak teendők. Ugyanezen rendelet adja meg a jogot a pénzügyminiszternek, hogy akár valamely adózóra nézve, akár az adózók egyes csoportjára, illetőleg egyes községekre vonatkozólag új adókivetést rendelhessen el. Ad. J. V. H. Ö. 44. §. Szorosan kapcsolódik az 5300/1931. M. E. sz. rendelettel szabályozott J. V. H. Ö. 16. §-ának 2. pontjához a 44. §-hoz fűzött 7. bekezdés, mely kimondja azt, hogy ,,ha az adózó életviszonyainak figyelembevételével vélelmezett jövedelem alapján kell az adóalapot megállapítani a pénzügyi hatóságok az adózót az adóbevalláson felül az életmódjára vonatkozó adatokat feltüntető, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapított kérdőívnek kitöltésére és 8 napon leendő beszolgáltatására kötelesek felszólítani." Tilos azonban az adózónak családi vagy magánügyeire nézve oly kérdéseket feltenni, melyekből az adózóra nézve erkölcsi kár származhatik. Ad. J. V. H. Ö. 52. §. A 90.000/1929. P. M. sz. rendelet a J. V. H. Ö. 52. §-ának 1. bekezdéséhez fűzött utasítást 8. és 9. bekezdésekkel egészíti ki, melyek szerint, ha az adómentes jövedelem összegérc befolyással biró gyermekek száma az adóévet megelőző évben változott, ezt az adóhatóságnak hivatalból kell figyelembe venni; ha ezt elmulasztotta volna az adózónak az elévülési határidőn belül előterjesztett kérelmére az adót helyesbíteni kell. Ad. J. V. H. Ö. 58, §. Az adóelegendés kérdését szabályozó 58. §. 1. pontja a 90.000/1929. P. M. sz. rendelet 6. §-a értelmében akként módosul, hogy „ha a jövedelem, illetőleg a vagyon az adóévben az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán tartósan oly módon csökkent, hogy a hátralékos tartozását még méltányos részletekben sem képes megfizetni, az apadást előidéző esetnek bekövetkeztekor még nem esedékes adónak aránylagos része