Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Külföldi valutára szóló követelések elévülése

173 ségek beruházási költségeknek minősülnek, ezekből tehát tatarozási költség címén mi sem hozható levonásba. A 14.000 1934. P. M. sz. rendelet szerint, ha az adózó egyes években a százalékszerü levonást, más években hiteltérdemlő igazolás mellett a tényleg felmerült kiadási összeget érvényesítette, s alapos a gyanú, hogy a háztulajdonos éveken át a tatarozási munkálatokat el nem végeztette, ez utóbbi összegből levonásba kell hozni az utolsó öt év igazolatlanul százalékszerüen levonásba hozott tatarozási és karbantartási kiadásainak összegét, ha csak az adózó a kiadások összegét hiteltérdemlőleg nem igazolja. Ad. J. V. H. Ö. 16. §. Az 5300 1931. M. E. sz. rendelet a J. V. H. Ö. 16. §-át új bekezdéssel egészíti ki. Kimondja, hogy ha a 16. §. 1—5. pontja alatt felsorolt és bevallott jövedelmek valamely adózó életmódjának nem felelnek meg, a 10.000 P adóalappal rendelkező adózóknál a vélelmezett és a bevallott jövedelem között mutatkozó többletet egyéb jövedelmek címén kell az adóalap megállapításánál számításba venni. Ad. J. V. H. CL 22. §. 5. pont. Ugyanezen rendelet egészítette ki az 5. ponttal a J. V. H. Ö. 22. §-át. A jövedelemadó azoknál az adózóknál, akiknél a vagyonadó alapjául vett adóköteles vagyontárgyak együttes, az esetleges töketartozásokkal nem csökkentett értéke az 500.000 P-t túlhaladja nem lehet kisebb, mint a vagyonadó alapjául vett érték 2 ezreléke. A tantiemadó alá eső javadalmazásokból továbbá a szolgálati viszonyból, valamint az egyéb forrásokból származó jövedelmek után járó jövedelemadó a vagyonadó alapjául vett érték 2 ezrelékben megállapított minimális adó összegébe nem számítható be. Hogy a minimális adótétel alkalmazásának helye van-e, az adósságokkal nem kisebbített adóköteles vagyonrészek összértéke az irányadó, de a minimális adót az esetleges tőketartozásokkal csökkentett tiszta vagyonérték után kell kiszámítani. Ad. J. V. H. Ö. 22. §. 6. pont. További kedvezményeket biztosít a sok gyermekes családfenntartóknak a 2600 1933. M. E. sz. rendelet. A J. V. H. Ö. 22. §-át 6. ponttal kiegészítve kimondja azt, hogy ,,ha valamely adózó háztartásához négynél több gyermek tartozik (5. §. (4.) bekezdés) és az adózó az 5. §. 3. bekezdésben biztosított kedvezmény ellenére is jövedelemadó alá esik, de a jövedelemadó alapja a 6000 P-t nem haladja túl, a szabályszerűen megállapítandó adóalapjából az ötödik és hatodik gyermek után 200—200 P, azonfelül minden további gyermek után 300 P levonandó." Ad. J. V. H, Ö. 35. §, Az állandó mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok átlagos forgalmi értékét a pénzügyminiszter a 2600' 1933. M. E. sz. rendelet 8. §-a értelmében évenként rendelettel állapítja meg. Ugyanezen rendelet hatályon kívül helyezi a Hivatalos Összeállítás 35. §-ának 2. és 3. bekezdését és az azokhoz fűzött utasítást. A folyó évi adókivetési munkálatok fölvételét elrendelő 22000/ 35. sz. P. M. r. átlag a kat. tiszta jövedelem 40-szeresét veszi alapul. Ad. J. V. H. Ö. 39. §. Az értékpapírok és az idegen pénzek értékelésénél a 22.000 1935. P. M. sz. rendelet 8. §-a szerint, ha valamely 3