Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Az alkalmazottcsábítás

160 mazottnak a versnytárssal kapcsolatos szerződésszegésével meg ne bénuljon. A bíróság alkalmazottcsábítás mia/tt abbanhagyásra kötelezte az alperest akkor is, amikor „tényállásként állapítja meg, hogy felperes keresetének alapját képező azt a tényt, amely szerint alperesi vállalat felperes alkalmazottját nagyobb fizetési Ígéretével és kezdeményező magatartásával elcsábította volna, nem bizonyította." (Bp. T. P. VII. 8226/933.) Ennélfogva a bírói gyakorlat értelmében alkalmazottcsábítást az követ el: aki versenytársának alkalmazottját a vele kötött szolgálati szerződése megszegésére reábírja, vagy aki versenytársának alkalmazottját szolgálatába fogadja — a felmondási időn belül — noha tudja vagy kellő gondosság mellett megtudhatta volna, hogy az megelőző szolgálati szerződését megszegte. Az alkalmazotti minőség, a szerződésszegés, a felmondási idő és az alkalmazás objektív, a versenytárs tudomása, a gondatlanság és a rábírás szubjektív alkatelemei az alkalmazottcsábításnak. Mig a szerződésszegésnek ahhoz, hogy alkalmazottcsábítás megállapítható legyen mindig fenn kell forogni, addig a rábírás és a többi alkotóelem együttvéve külön-külön is előfordulhat. Az alkalmazotti minőség — rendszerint ügynököknél vitás — mindott megállapítandó, ahol valaki jövedelem ellenében munkaerejét függőségi viszony mellett a (főnöknek) vállalatnak, annak körében rendszeresen rendelkezésére bocsátja. Ebből következik, hogy nem alkalmazott az olyan egyén, aki alkalmi munkálatokat végez, az önálló ügynök, vagy az alkusz. Az alkalmazotti minőségre nincs befolyással az, hogy % szerű fizetést kap, vagy hogy a szolgálati szerződés határozott, vagy határozatlan időtartamra köttetett. „Mert az alkalmazotti viszony megállapításának sem az a körülmény, hogy az alkalmazott járandóságait % szerű részesedés szerint kapta meg, sem pedig az a körülmény, hogy a felek a szolgálati idő tartamát előre meg nem határozták, akadályul nem szolgál." (Bp. T. hiv. ítélet.) Általában szükséges, hogy az alkalmazott egész munkaerejét kizárólag a vállalat érdekében fejtse ki, de adott esetben e nélkül is megállapítja a bíróság az alkalmazotti minőséget. így akkor, mikor az utazó ügynök a főnök engedélyével nem versenyárunak más vállalat részére való terjesztésével foglalkozott, a bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy „mint üzletszerző ügynök a tv, szempontjából felperes alkalmazottjának volt tekintendő, mert e részben az a lényeges, hogy X. Y. az alperesével azonos árura nézve már a felperes részére kötötte le egész ügynöki tevékenységét. (Győri Tábla: P. II. 48/934.) Az alkalmazotti minőség megállapításához azonban a (főnöktől, vállalattól való) függőségi viszonynak mindig fenn kell forognia. Szerződésszegés alatt jelen vonatkozásban a szolgálati szerződés jogellenes febontása, áll. a szolgálati szerződéssel ellentétes magatartás értendő. Az, hogy a szerződés írásba legyen foglalva, nem lényeges. A szerződésszegéssel (melynek egyik faja a felmondás, vagy annak kitöltése nélkül való távozás) és a bírói gyakorlat nyújtotta védelemmel kapcsolatos a felmondási idő kérdése. Amennyiben a felek erre nézve nem állapodtak meg a szolgálati szerződésben, úgy a törvény rendelkezései az irányadók. (Ipar-