Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - Együttkötelezettség a gazdatartozások fizetésének szabályozásában

148 B. hitelezőnek következő ranghelyen 40.000 P követelése van egyetemleges jelzálogjoggal biztosítva. A kataszteri tiszta jövedelem L adós ingatlanán 1214.13, II. adós ingatlanán 598.34, III. adós ingatlanán 564.86, IV. adós ingatlanán 564.86 K. Az adósok ingatlanai védettek. I. adós fizetett birtoka kataszteri tiszta jövedelmének harmincszorosa (36.423.90) alapján A. hitelezőnek 30.000 P után, B. hitelezőnek 6423.90 P után 4% kamatot és 1% tőketörlesztést, vagyis összesen 1821.19 P-t. Az adósok egyike sem hajlandó B. hitelezőnek követelése további részére további közvetlen fizetést teljesíteni s a bíróság mégsem szüntette meg a hitelező kérelmére az adósok birtokainak védettségét.18) 3. A R. 6. §-ának kedvezményével élő gazdaadós, ha több ingatlana közül az egyiken záloglevél- vagy kötvénykibocsátás alapjául szolgáló kölcsönkövetelés van jelzálogjoggal biztosítva, más ingatlanán viszont egyéb természetű követelés van bejegyezve, — a R. 6. §. (3) bekezdésének szószerinti értelmezése szerint — a nem záloglevele® (kötvényes) követelésre csak akkor és oly mértékben köteles kamatot fizetni, ha és amennyiben a zálogleveles (kötvényes) kölcsön egymagában véve nem meríti ki az adós védett ingatlanai kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát; — hogyha tehát a zálogleveles kölcsönkövetelés a kataszteri tiszta jövedelem harmincötszörös szorzatának felel meg, a rövidlejáratú kölcsönkövetelés tekintetében — noha első helyen van bekebelezve — az adós csak a kataszteri tiszta ijövedelem ötszörös szorzatának megfelelő összeg után köteles 4% kamatot fizetni. Az 1. alatt ismertetett határozat a R. 34. §. (4) bekezdését helytelenül általánosítja. A R. 34. §-a, amint e §. bevezető soraiból kitűnik, az „ingatlanok jelzálogi megterhelésének" megállapítására vonatkozik; ennek megállapításában kell tehát a (4) bekezdés értelmében a gazdaadós több ingatlanát és jelzálogos terheit összeszámítani. Alkalmazni kell ezt a rendelkezést a R. 2. §-a esetében, midőn azt vizsgálják, hogy az adós ingatlanaínak jelzálogi megterhelése eléri-e a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörös szorzatát, jóllehet az adós egyes ingatlanai tehermentesek vagy az említett mértéknél kevésbbé vannak megterhelve; alkalmazni kell a R. 27. §-a esetében is, midőn az állami juttatásra való igény szempontjából az adós ingatlanainak jelzálogos terheit kell összeszámítani. Ellenben a R. 5—7. §-ai a köteles fizetések mértékét, illetve a gazda egész eladósodottságát speciálisan, a 34. §. szabályaitól világosan eltérő rendszer szerint rendelik megállapítani. Az 5. l§. (*) bekezdésének 2. pontja szerint a jelzálogos követelésre annyiban jár a 4% kamaton felül 1% tőketörlesztés is, amenyiben a követelés a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosának megfelelő megterhelésen belül esik, vagyis itt a követelés valóságos jelzálogjogi ranghelye és helyzete a döntő, nem pedig egy olyan fiktív helyzet, mely több ingatlannak és terheinek összeszámítása alapján kigondolható. A 6. §. pedig arra az esetre biztosítja a gazdaadósnak a további kedvezményt, ha tartozásainak összege a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét meghaladja, itt tehát az adós együttesen védetté nyilvánított ingatlanai kataszteri tiszta jövedelmének összességét a gazdaadós mindennemű (tehát nemcsak jelzálogos) adósságaival kell szembeállítani; aki az utóbbi számítás alapján megszerezte a 6. §.-ban meghatározott további kedvezményt, az nem veszti el ezt a kedvezményt amiatt, mert egyes ingatlanai esetleg tehermentesek vagy a negyvenszeresen alul vannak jelzálogjoggal terhelve, — fizetéseit pedig nem az utóbb ismertetett számítási alapon köteles teljesíteni, hanem úgy, amint azt a fizetésekre ) Dr. Ladányi Sándor idézett cikkében előadott panasz.