Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Közgyűlési határozat megtámadása

érték (x = o), akkor t = k, vagyis ab) alatt megbeszélt igény tárgya ugyanaz, mint ad) alatt megbeszélt igényé. Ellenkedő esetben a. d) alatti igény tárgya több, mint ab) alatti igényé. A d) alatti igény tehát tárgy szempontjából bővebb. Míg ab) alatti igény a leszármazót és minden jogutódát (43. T. Ü. H., Mtj. 2009. §.) pld. özvegyét is megilleti, addig ad) alatti igénnyel a leszármazón kívül ennek csupán olyan jogutóda és csak az átruházott vagyontárgyra vonatkozólag léphet fel, akire az igényt az özvegyi joggal terhelt vagyontárggyal együtt a leszármazó külön kifejezetten átruházta. Alany szempontjából tehát ad) alatti igény szűkebb. A b) alatti igényről csak akkor lehet szó, ha az örökhagyó vagyonáról a kötelesrészt sértő módon rendelkezett, illetve, ha az örökhagyó kötelesrészt sértő végrendeletet alkotott, a d) alatti igényről azonban csak akkor, ha az örökhagyó sem az özvegyi jog felől, sem pedig a leszármazó joga felől nem végrendelkezett. E két, gyökerében hasonló célú, részleteiben egymástól itt-ott eltérő igény tehát nem halmazatos, hanem felváltó. Ha az egyik nem működhetik, rugalmas mozdulattal azonnal ott terem a másik, hogy a leszármazók ,,semmi ürügy és szín alatt"4) ne károsodjanak. Közgyűlési határozat megtámadása. Nem szabad megemlítés nélkül elmenni a kir. Kúriának 1934. október 11-én kihirdetett P. IV. 5743/1933. számú ítélete mellett, amely egyfelől egy lépéssel tovább viszi a közgyűlés megtámadási keresetek anyagi belső tartalmának a kérdését, másfelől a részvényjogi reform általános kérdéséhez is adalékul szolgál. A konkrét esetben a jogosult részvényes azért támadta meg a közgyűlési határozatot, mert a közgyűlés a helyettes igazgatóként alkalmazott egyénnek, aki az ügyvezető igazgató fia volt, az addigi fizetés dupláját is meghaladó fizetést engedélyezett akkor, mikor az ügyvezető apa megszerezte a részvénytársaság részvénytöbbségét s a vállalat veszteséggel dolgozott. A kir. Kúria kimondotta, hogy a törvénybe ütközik és ekként megtámadható az a közgyűlési határozat, amelyről megállapítható, hogy a fennálló körülmények között a részvényeseket, vagy a K. T. 163. §-a ellenére azok egy részét jogellenesen és vétkesen vagy egyébként is a jó erkölcsökbe ütköző módon szándékosan megkárosítja. Már pedig a kissebbségi részvényesek szándékos és a jó erkölccsel ellentétes megkárosításának minősülhet az alperes részvénytársaság közgyűlési többségének az a határozata, amely a részvénytöbbség birtokosának javadalmazását a fentiek szerint feltűnő mértékben, elfogadható gazdasági indok vagy egyéb különösen méltánylást érdemlő okok nélkül felemeli, illetőleg tudomásul veszi akkor, amidőn a vállalat jövedelmeDr. Goldberger József. 4) 1655. évi 25. cikk.