Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Igényhalmazat, jogrugalmasság, özvegyi jog korlátozása

127 ezen tanácsa ezzel szemben ugyanezen évben (P. I. 5550/1925., J. H. I. 583.) úgy ítél, hogy „az örökhagyó (a fiú) özvegye azonban saját özvegyi joga érdekében igényelheti, hogy — amennyiben az örökhagyó szülőjét elsősorban illető ellátás biztosítása mellett lehetséges, — a hagyatéki vagyon jövedelméből az ő tartása is fedeztessék." Mind ez az ítélet, mint pedig a Fabinyinál idézett (Grill. V. K. 135. o.) L G. 171,1902. sz. ítélet arra enged következtetni, hogy a leszármazó özvegyét csupán csak az őt illető „megfelelő tartás fedezésére" illeti kötelesrészként az a jog, hogy anyósa özvegyi jogát korlátozza. Az I, T. Sz. 16. szakaszán alapuló megszorítási joga tehát a leszármazó özvegyének nincsen. (V. ö. Mtj. 1813. §. 2. bekezdés.) Mind a fentebb b) pontban említett korlátozási, mind pedig a d) pontban említett megszorítási igénynek a tárgya az a vagyonérték, amely az özvegyi jog tartalmának az illő tartáson felüli része (röviden többlet). A felperes keresete azonban nem csupán eme többlet természetbeni kiadására irányulhat, hanem gazdaságilag indokolt esetben arra is, hogy fizessen alperes a többlettel egyenlő értékű készpénzt. Persze alperes is élhet indokolt esetben ezzel a megváltási joggal. így pld. a kir. Kúria P. I. 5908 1931. sz. ítélete (J. H. VI. 839.) az özvegyet havi 15 pengő járadék fizetésére kötelezi. 4. Míg ad) pont esetében a felperes igénye a többlet kiadására elvileg korlátlan, addig ab) pont esetében a felperes igényének felső határa az a vagyonérték, mely őt (vagy jogelődét) kötelesrész címen illeti. Ha az özvegyi jog tartalmát Ö-vel, az özvegyet illető tartást i-vel, a b) pontban megbeszélt igény tárgyát: a kötelesrészre jogosultak által igényelhető értéket k-val, azt az értéket, mely az illő tartáson felül esik, de a kötelesrész értékét meghaladván még sem követelhető kötelesrész címén, x-vel, az özvegyi jog tartalmának az illő tartáson felüli részét (többlet) pedig t-vel jelöljük, ab) és d) alatt tárgyalt igények viszonyát a következőképen ábrázolhatjuk: Ö i+x+CE p - i+C t = itk b) d) Ha tehát az özvegyi jognak az illő tartást meghaladó része kisebb vagyonértékű, mint a felperest kötelesrész címén illető