Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A bankár felelőssége az általa kihelyezett pénzekért

ismertetéséért. A Kúria most ismertetett döntése, amelyet kétségtelen megillet az az érdem, hogy bár negatív irányban, de tisztázott helyzetet teremtett a kérdésben, meghagyta a pótfedezet iránti igényt abban az állapotában, amelyre utalással a „védetlen igény" megjelölés továbbra is rá fog illeni. B. S. A bankár felelőssége az általa kihelyezett pénzekért. A kir. Kúria 12. P. VII. 2807/1933. sz. ítélete kimondja, hogy a pénz kihelyezésével megbízott személynek a megbízóval szemben fennálló felelőssége nem szűnik meg, ha a kihelyezett pénz elvész. Az alapulfekvő s jóváhagyott bpesti ítélőtáblai ítélet szerint ,,a kihelyezés végett kiadott pénz lényegében kölcsön s nem tartozik a megbízóra az, hogy a megbízott a pénzt miként értékesíti s a pénz elveszése esetén is a megbízott marad kötelezettségben a megbízóval szemben. Ennek a jogszabálynak az alapja az, — folytatja a táblai ítélet, — hogy a gyümölcsöztetéssel megbízott bankár a megbízó pénzével a saját javára nyerészkedik, az elért haszon tekintetében nem tartozik a megbízónak elszámolással." (Hiteljogi Döntvénytár XXVII. köt. 156. s köv. old.) Annak előrebocsájtása mellett, hogy az alábbiakban ,,a pénz elveszése" alatt vétlen, a felektől független elveszést értünk, meggyőződésünk szerint sem dogmatikailag, sem gazdaságilag nem áll helyes alapokon fenti ítélet. I. Mindenekelőtt nem áll meg az, hogy a kihelyezés végett a pénznek a bankár részére való átadása akár kölcsön, akár egyszerű megbízás volna. A bankár, akár fix kamatot igér a pénzét kihelyezőnek, akár az elért haszonban részesíti, nem akar és nem lép kölcsönviszonyba a kihelyezővel. Mint arra Almási reámutat (Kötelmi Jog II. köt. 729. old.), sokszor csak a felek akaratnyilvánításának értelmezéséből derül ki csupán, hogy kölcsön forog-e fenn? A jelen esetben épen ez zárja ki kölcsön fennforgását. Visszaélés esetétől eltekintve, a bankár nem akar kölcsönt felvenni s habár ugyanazon pénzmennyiség visszaszolgáltatását igéri, de ezen felül többet és mást is igér, nevezetesen azt, hogy a pénzt nem tartja magánál, hanem azt a személy megjelölése nélkül harmadiknak bocsátja rendelkezésére, tehát megfosztja az ügyletet a kölcsön egyik jellemzőjétől, attól, hogy az adós személyéhez tapad s a hitelezőre való kihatással az adós kötelezettségeit más át nem vállalhatja.*) Közönséges megbízás sem forog fenn, illetve annál több. A bankár többet igér, mint azt, hogy az ügyet a megbízó akaratához képest és érdekének megfelelően ellátja. Mindenekelőtt bizonyos ered*) Ami nem jelenti azt, hogy a kölcsön kizárja, hogy a bankár — ha kölcsönt vesz — nem ruházhatja tovább az ügyletet a kölcsönző beleegyezésével és reá való kihatással. Azonban a pénzkihelyezésnél ez a kettős ügylet, valamint az erre irányuló szándék szabályként hiánvzik.