Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - A bankár felelőssége az általa kihelyezett pénzekért

ményt igér s ennyiben a közöttük létrejött szerződés locatio conduc­tio operis. Az elmélet valamely mü létrehozását, legyen az ipari vagy szellemi, sorozza a műbérszerződés fogalma alá (Enneccerus—Kipp— Wolf Lehrbuch stb. I. 2. 444. S.) Ahol ügyellátásról van szó, amely nem puszlán megbízás, de nem is valamely mü létrehozása, ügy­vitelről szólunk, mely a megbízás és a műbérszerződés elemeiből tevődik össze. Szabatos jogi fogalma hiányzik. Enneccerus szerint. ,Arról, aki elvállalja, hogy a csizmánkat kipucolja, földemet meg­művelje, házamat reparálja, orvosi tanácsot adjon, tanítson vagy ápol­jon: senki sem fogja mondani, hogy ügyvitelt vállal; annál inkább azonban arról, aki vállalta vagyonom kezelését, számomra valamit vásárolni vagy bérelni, adósságaimat rendezni stb." (Id. mű 481. old.) A magánjogban az ügyvitel példái a bérház gondnokának, az éves háziorvosnak, a jószágigazgatónak a tevékenysége. E példák mutatják egyszersmind, hogy az ügyvitelen belül további jogi kategó­ria is felismerhető: a gondnoknál és jószágigazgatónál a szolgálati viszony, a háziorvosnál a munka (szolgálati) viszony. A kereskedelmi jogban az ügyvitel példái a részvénytársaság igazgatóságának, az alkusznak, ügynöknek, bizományosnak a tevé­kenysége. (L, bizományosra a Düringer—Hachenburg V. B. 2. H. 647. S.) A bankár ügylete, amellyel pénzt kihelyezésre elfogad, a K. T. 259. §. 2. p.-ja alá tartozó alanyi kereskedelmi ügylet. A kereske­delmi ügyletek körében az a tevékenység, amely bizonyos eredmény létrehozását célozza oly harmadik személyek útján, akik ezzel ipar­szerűleg foglalkoznak, a bizomány vagy az alkuszi ügylet fogalma alá esik. Ellentétben a német Hgb. 383. §-ával, a mi K. T.-ünk 368. §-a nem szorítja árukra és értékpapírokra a bizomány körét, hanem minden kereskedelmi ügylet megkötését egyéb feltételek fennforgása esetén bizománynak minősít. Bár nem ismerünk bírói döntést e tárgy­ban, de nem igen' lehet különbséget találni pl. az értékpapír és a pénz mint genus, mint a bizományi ügylet tárgya között. S ha a pén­zét kihelyezni kívánó a bankárt azzal bízza meg, hogy saját nevében (a bankáréban) helyezze ki a pénzét, adja kölcsön, úgy nézetünk sze­rint a bankár és pénzkihelyező ügyfele között bizományi viszony keletkezik. Ha pedig a pénzkihelyezés a bankár részéről ügyfele neve alatt történik, úgy közvetítés, alkuszi ügylet forog fenn.**) II. S ha már most azt nézzük, hogv mit akar a pénzét ki­helyező? — kölcsönt adni a bankárnak, egyszerű megbízási viszonyt létesíteni vagy egyebet? úgy nyilvánvaló, hogy az ügylet gazdasági célja kettős: a) a bankárnál több az ügyletkötési alkalom és b) a ban­kárnak több a tapasztalata, nagyobb e tárgykörben a körültekintése és az ismerete. Ebből folynak a gazdasági határai a bankár tevé­kenységének és felelősségének. S itt elértünk a vizsgálat alá vett ítélet ama megállapításához, hogy ,,a pénz elveszése esetén is a meg­**) Hasonló felfogásra 1, Rechtsvergleichendes Handwörterbuch für das Zivil und Handelsrecht des In- und Auslandes V. Band. 57. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom