Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Zálogtárgy értékcsökkenése és pótfedezet

119 még mindig látni fogjuk, hogy számos, a valorizáció alá nem szubszummálható esete van a gazdasági lehetetlenülésnek. A háború kitörésével pénzünk belértéke nyomban esni kezdett. Ennek dacára a lakbérek és az iparcikkek árai a háború elején egy darabig nem emelkedtek, hanem estek — hogy azután annál hevesebben igyekezzenek behozni az elmulasztottakat. Viszont az élelmiszerek ára mindjárt a háború elején emelkedett, amit azután a kormány különböző maximálásokkal gátolt meg. Végül előfordulhatott és bizonyára elő is fordult az, hogy az áremelkedés vagy esés nem volt pontosan ugyanolyan arányú, mint amilyennek lennie kellett volna akkor, ha csakis a pénz értékváltozásaihoz alkalmazkodik. Mindezekben az esetekben beszélhetünk gazdasági lehetetlenülésről szűkebb értelemben, amely fogalomhoz akként jutunk, hogy a tágabb értelemben vett gazdaségi lehetetlenülésből kihagyjuk azt, ami a valorizáció és devalorizáció fogalma alá esik. De még kirívóbb példa az, ami napjainkban történik. A földárak és terményárak esése azt vonta maga után. hogy íngatlanvevők a hátralékos vételárnak gazdasági lehetetlenülés címén való leszállítását kísérelik meg; az örökös, akinek kezében a jórészt ingatlanokból álló hagyaték súlyos értékveszteségeket szenved, ugyanezen a címen a kötelesrész leszállításá'. kéri; a lakás- és üzletbérek általános esése a bérleti és haszonbérleti jogviszony keretén belül veti fel a gazdasági lehetetlenülés problémáját. Hogy ugyanekkor pénzünk belértéke nem emelkedett, igazolásra nem szorul; hiszen a válság kezdetekor pénzünk teljes értékű volt, a belérték emelkedése ilyenkor tehát fogalmilag ki van zárva. Téves tehát ezeket a jelenségeket a devalorizáció fogalma alá vonni. Konklúzió: a gazdasági lehetetlenülés fogalma aktuális maradt a valorizáció tudatossá válása után is. Egyes főbb példái, tehát nem az alája tartozó esetek kimerítő felsorolása, a következők: olyan jelentős árváltozások, amelyek a jószágoknak és életviszonyoknak csak körülhatárolt körére terjednek ki; olyan értékváltozások, amelyek valamely ország pénzneme belső vásárló erejének, nem pedig internacionális értékelésének változásával függnek össze; oly értékváltozások, amelyek nem kongruensek, vagyis nem ellentett irányúan arányosak az illető ország pénznemének a nemzetközi piac által regisztrált értékváltozásával. Dr. Vági József. \ Zálogtárgy értékcsökkenése és pótfedezet. Az általános magánjogi forgalomban ritkábban, a kereskedelmi forgalomban sűrűbben ismétlődik meg az a helyzet, hogy a zálogtárgy értékében csökken os ezzel felvetődik az a kérdés, hogy milyen jogokat nyit meg a zálogtárgy értékcsökkenése. A kir. Kúria P. IV. 5585 1933. számú végzése azzal az élére állított kérdést bírálja el, vájjon a zálogtárgy értékcsökkenése a hitelezőnek jogot ad-e a pótfedezet nyújtásának, a zálog kiegészítésének követelésére. A kérdés ezúttal is, mint a gyakorlati esetekben legtöbbször zálogul adott értékpapírok árfolyamcsökkenése