Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Gazdasági lehetetlenülés és valorizáció

118 ségről. Abban áll, hogy valamely pénzösszeg egy korábbi időponthoz viszonyítva kevesebb belső értéket reprezentál, aminek folytán az árak ugyanoly arányban emelkednek, mint amilyen arányban az elértéktelenedés történik. A valorizáció menete lényegileg az, hogy egy az elértéktelenedő pénznemben megállapított összegű kötelmet hozzáidomít, hozzáalkalmaz a pénz elértéktelenedéséhez oly módon, hogy a fizetendő pénzegységek számát felemeli addig a mértékig, amíg azok, valamely stabilnak elismert értékmérővel mérve, ugyanazt a belső értéket reprezentálják, mint amelyet a kötelem megszabásakor még magasabb belértékü pénznek az eredeti kötelemben meghatározott mennyisége reprezentált. A pénzelértéktelenedésnek, habár ritkábban, az ellenkezője is előfordul: emelkedik a pénz belső értéke. Példák: a magyar korona időleges értékemelkedései (pl. az ú. n. Hegedüs-éra alatt), a csehkorona értékemelkedése, a búza árának emelkedése akkor, amidőn az értékmérő szerepét töltötte be. Ennek a jelenségnek magának nincs műszó erejéig emelkedett elnevezése, de van ilyen az orvosló eljárás számára: a devalorizáció. Ez az illető értékmérő fizetendő egységei számának arányos csökkentésében áll, vagyis a pénzadós megfelelően kevesebb mázsa búzát, kevesebb csehkoronát vagy akár magyar papírkoronát fog fizetni ugyanazért a gépért, földért, textil- vagy üvegáruért. Tehát úgy a jelenség, mint a jog által megteendő reparáló intézkedés pontosan az ellenkező irányban halad, mint a valorizációnál, de a cél egy: ugyanannyi belső értéket juttatni kifejezésre, mint amennyi a felek előtt az alapügylet megkötésekor lebegett. A fenti fejtegetésekhez egyet kell hozzátennem; az, hogy valamely pénz belértéke emelkedik-e vagy esik, mindig az illető pénznem internacionális megítélésétől és nem a belső vásárló erőtől függ. Nagyon jól tudjuk, hogy különböző, egy ország területére ható intézkedésekkel — mint pl. behozatali és kiviteli, valamint átutalási tilalmakkal, ármaximálásokkal és a kötött gazdálkodás egyéb eszközeivel — szabályozni, azaz változtatni lehet a pénz vásárló erején, jelesül emelni lehet a pénz intern vásárló erejét ugyanakkor, amidőn az nemzetközi vonatkozásban vagy változatlan értékű, vagy pedig egyenesen esik. Ha pedig ilymódon körülírtuk a valorizáció és devalorizáció anyagát, úgy arra az eredményre jutunk, hogy még mindig fennmaradnak oly rendkívüli körülmények okozta és bírói méltatásra alkalmas változások a gazdasági viszonyokban, vagyis fennmaradnak a gazdasági lehetetlenülésnek oly respektálandó esetei, amelyek függetlenek mindenféle valorizációtól vagy devalorizációtól. Elég példát találunk erre úgy a háborús, mint az azutáni judikatúrában. Talán még kirekeszthetjük a lehetetlenülésnek azokat az eseteit is, amelyek ugyan nem esnek a fizikai lehetetlenülés alá, de nagyon közel állanak hozzá. Ilyenek: rekvirálás, ellenséges blokád által megakadályozott import; haszonbérleti szerződés teljesítésének lehetetlenné válása a haszonbérlő, vagy személyzete katonai szolgálatra való bevonulása okából. De még, ha ezektől az esetektől el is tekintünk.