Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Külföldi munkavállalók jogviszonyai

115 ítélet szerint az alperes is jogosítva van saját megbízójával szemben pótfedezet követelésére. A P. I. 2881/1934. sz. ítélet szerint a háztulajdonos járdatisztítási kötelessége nem terjedhet addig, hogy a járdát a ködös időben képződő sárrétegre tekintettel is felhintesse, vagy, hogy a sárréteg képződésének szakadatlan tisztogatással elejét vegye. Feltűnő eltorzulásért a Kúriának immár állandó joggyakorlata (538. E. H.) szerint eszmei kártérítés jár, amelyet a P. I. 1700 1934. sz. ítélet 8 éves kisleány javára 1.000 pengőben állapít meg. A P. VII. 5583 1933. sz. ítélet városi köztisztasági hivatal részére történt benzinszállitás jutalékát, noha a szerződés 131.. évre jött létre, az első évi mennyiség 6%-ában állapította meg. Szerintem ez az ítélet nincs ellentétben az 513. E. H.-al, mert ez csak a hatóságnak a közvetítésen túlmenő tevékenységgel való befolyásolásáért tilalmazza az ellenérték kikötését. Kötelezőjegyet (bont) nem kereskedő is kiállíthat, annak nem kelléke a fizetési idő kitétele és érvényes akkor is, ha a kötelezett összeg ,,2000 pengőig" szavakkal van megjelölve (P. VII. 4724 1933.). * A szolgálati szerződésben érvényesen ki lehet kötni azt, hogy valamely meghatározott üzleti eredmény el nem érése azonnali hatályú felmondási ok. (P. II. 3356 1934.). Ez a döntés összhangban van a Kúria utóbbi időben ismételten elfoglalt álláspontjával. Az osztrák vállalat magyarországi fiókjánál Magyarországon teljesített szolgálat a magyar jog szabályai szerint bírálandó el. (P. II. 61304933.). Az ebben az ítéletben elfoglalt jogelv is állandó gyakorlatnak minősíthető. Eljárásjogi kérdésekben számos figyelemreméltó kúriai határozatról számolhatunk be. Bírósági, nem közigazgatási hatáskörbe tartozik az az igény, amelyet a katonai szolgálat alatt elszenvedett és keresőképtelenséget, vagy a keresőképesség csökkenését előidéző baleset címén támasztanak a kincstár ellen (P. L 2385 1934.); viszont közigazgatási útra tartozik a P. VI. 1417 1934. sz. ítélet szerint az arra alapított kártérítési igény, hogy a közalkalmazott végkielégítése a feleség, továbbá a gyámhatóság hozzájárulásának kieszközlése nélkül történt. Az utóbbi döntés ellentétben van a P. III. 73 1930. sz., a JH. 1931. 42. sz. a. közölt döntéssel, amely utóbbinak az álláspontja a helyes. A bizonyítás köréből is van több megemlítésre méltó határozat. 3*