Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Külföldi munkavállalók jogviszonyai

114 ügyletek érvénytelenítése iránt indított perekben. A P. VI. 1990/1934. sz. ítélet a kizsákmányolás címén indított keresetet elkésettnek tekinti, mivel a végelszámolás után öt évvel indult meg; az 1932: VI. t.-c. 9. §.-a a kérdéses ügyre még nem volt alkalmazható. A P. II. 171/1934. sz. ügyben a Kúria a felperes gazdatiszt járandóságait nem engedte visszatartani azon a címen, hogy felperes nem vezetett rendes könyveket, mivel az alperes az elszámolásnak ezt a szabálytalanságát nyolc éven át eltűrte. * Hivatali alkalmazásban levő nő részéről a Kúria (P. III. 844 1934.) nem minősítette a házastársi kötelességek megsértésének azt, hogy főnökével késő estig tartó munka szünete alatt autón a Margitszigetre ment és ott vele megvacsorázott, hogy főnöke által felajánlott jeggyel főnökével és hivatalnoknő társával színházba ment és előadás után főnökével annak költségén megvacsorázott, végül megengedte, hogy főnöke ezután őt hazakísérje; kötelességszegő azonban a feleségnek az a tette, hogy férjének valótlanul azt mondotta, miszerint főnöke felesége úgy az "Operában, mint az Erdélyi borozóban velük volt. A gazdasági viszonyok romlásának a házastársi kötelességekre való kihatását tükrözteti vissza a P. III. 1202/1934. sz. ítélet. A férj jövedelme havi 60 pengőre csökkent, a feleség a gyermekkel együtt más városba költözött és ott havi 120 pengő fizetéssel állást vállalt. A férjnek hűtlen elhagyásra alapított bontó keresetét a Kúria elutasítja, — ami csak akkor tekinthető fenntartás nélkül helyesnek, ha kiindulunk abból, hogy a feleség nem talál férjével egy városban ugyanígy javadalmazott alkalmazást. A közös lakás helyének megválasztása a 409. EH. szerint a férj egyoldalú, a feleség meghallgatása után gyakorolható jogai amely őt, bizonyos kivételektől eltekintve, még a feleségével létesített megállapodás dacára is megillette. Más felfogáson látszik lenni a P. III. 5535/1933. sz. ítélet. Eszerint ha a házasfelek megállapodtak abban, hogy a házassági együttélést valamelyikük szüleinél folytatják és ehhez az érdekelt szülők is hozzájárultak, úgy a feleket ez a megállapodás mindaddig köti, míg az együttélés elviselhetetlenné nem válik, vagy a megállapodás megváltoztatását fontos családi érdek nem teszi indokolttá. Kézizálog tárgyának értékcsökkenése esetében a záloghitelező az általános magánjog szabályai szerint felhívhatja a zálogadóst a zálog kiegészítésére és e felhívás eredménytelensége esetében a zálogtárgyat eladhatja, a követelést azonban időelőtt esedékessé csak akkor teheti és a zálog kiegészítésére az adóst csak akkor perelheti, ha külön megállapodás őt erre feljogosítja. (P. IV. 5585/1933.) Ez a szabály nagyjában megfelel a MTJ. 863. §-ának. Ha azonban az alperes, mint a felperes bizományosa egy londoni banknál lombardiroztatott a felperes megbízásából értékpapírokat, ezek árfolyama csökkent és a londoni banknak megállapodás vagy az ottani jogszabályok értelmében joga volt a bizományostól pótfedezetet követelni: úgy az idézett