Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 2. szám - Külföldi munkavállalók jogviszonyai

113 kép jelentkező általános adósságteher mérséklésére a gazdasági lehetetlenülés szabályai ki nem terjednek és arra más törvényes rendelkezések sem adnak módot." Ingatlan megvevőjének a vételárfizetési határidő elteltét három nappal megelőzőleg beadott és a vételár csökkentését kérő keresetét a P. V. 658/1934. sz. ítélet elutasítja, mivel az 1930. februárjában kötött szerződés létrejötte óta beállott 23%-os értékveszteség a gazdasági lehetetlenülés tényálladékát nem meríti ki. A P. V. 3189/1934. sz. ügyben az eladó az ingatlanok értékcsökkenését, mint a vevő más okból — az eladó tehermentesítési kötelezettsége elmulasztása okából — érvényesített elállásának akadályát hozta fel. A Kúria megállapította, hogy a vevő elállási joga gyakorlásának az ingatlanok időközi értékcsökkenése nem állhat útjában. Malcmvételi ügyben emelt gazdasági lehetetlenülési kifogást tárgyal Blau Györgynek lapunk előző száma 66. oldalán közölt szemléje. Befejezőül egy munkajogi eset: A közvetlenül a nyugdíjjogosultság beállása előtt bekövetkezett felmondás joghatályos, ha a tisztviselői létszám apasztása nélkül a vállalat fennmaradása vált volna kockázatossá és ha a létszámapasztás másként, mint a nyugdíjjogosultság elérése előtt állott alkalmazott elbocsátásával keresztülvihető nem volt. (P. II. 1423/1934.) A P. IV. 3172 1934. sz. ítélet a dinár megállapodásszerű átszámítási napja után bekövetkezett árfolyamemelkedést késedelme okából az adós terhére rójja. Szerintem vizsgálni kellett volna, vájjon a megállapodás célja mi volt: valorizáció-e — infláció alatti, 1922. október 29.-iki fordulónapról van szó — vagy pedig valutakockázat viselése. Az eset közelebbi körülményeinek ismerete nélkül az előbbi látszik valószínűbbnek. Ily körülmények közt pedig talán helyesebb lett volna devalorizálni a követelést olymódon, hogy a hitelező ne kapjon többet, mint 100%-os átértékelést. Két döntés is van arról (Pk. V. 167 1934. és 122 1934.), hogy a jelzálogjog fennmaradása esetében is csak az tudható be az árverési vételárba, ami különben a jelzálogos hitelező részére kifizetésre kerülne, tehát nem tudható be az a rész, amelynek a 16301/1933. M. E. sz. rend. 1. §-a alapján letétben kell maradnia. A jogban való tévedés alapul szolgálhat a szerződési nyilatkozat — az adott esetben házassági szerződés — megtámadására, ha a fél a szerződés kötésekor a tőle megkívánható gondossággal járt el, t. i. ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz fordult és a felek által közösen megbízott jogászszakértő téves felvilágosítást adott. (P. I. 1584/1934.) A hallgatólagos joglemondás favorizálása egyik legjellemzőbb jelensége az újabb joggyakorlatnak; találkozunk vele kártérítési, szolgálati és nyugdíjviszonyból származó, valamint jog3