Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 2. szám - A tömeggondnok megbízotti hűsége
86 A tömeggondnok megbízotti hűsége. Irta: Dr. Weissberger Imre. A m. kir. Kúria bírói megnyilatkozásai iránt érzett osztatlan tisztelet, akár elvi döntésekről, akár csupán a konkrét jogalkalmazás megnyilvánulásairól van szó, még akkor ~em zárja ki a kritikát, ha nem pusztán jogszabályok alkalmazásáról, hanem a jogszabályokkal kapcsolatos erkölcsi kérdésekről dönt a legfelsőbb bírói fórum. Sőt éppen az objektív bírálat teherpróbáján keresztülment jogi vagy erkölcsi normák azok, amelyeik az élettel és a köztudattal a legerősebben összeforrnak. Ezeknek az előrebocsájtását tartottam szükségesnek akkor, amikor a m. kir. Kúriának egy egészen friss keletű ítéletével szemben foglalok állást és állásfoglalásomat a contra bonos móres fogalomkörének értelmezése diktálja. A curiaí döntés mélyen érinti a közhitelt, az idegen vagyon hűséges kezelésének és talán az ügyvédi etikának elfogadott alapelveit is. Egy csödügyben keletkezett a szóbanforgó ítélet (Kúria P. VII. 2362/1934.), tehát a tételes jog ama ágazatában, melyben a jogorvoslati rendszer korlátozott volta folytán ritkábban nyílik alkalma a legfelsőbb bíróságnak elvi megnyilatkozásokra. Annál értékesebb az ezúttal kínálkozó bírálati alkalom, A tényállás az, hogy egy csődbejutott nagyüzem tömeggondnoka, nyilván a csődválasztmány tudtával, az egész üzemi berendezést végrehajtásilag lefoglaló bérbeadókkal szokatlan és feltűnő megállapodást létesített, A megállapodásnak kiinduló pontja az, hogy a bérbeadók konstatálják, hogy >a tömeggondnoknak, mint a csődöt megelőző kényszeregyezségi eljárásban kirendelt vagyonfelügyelőnek hátralékos vagyonfelügyelői díjak fejében 11.000 pengő jár; úgy ezen összeget, mint a külön kielégítési joggal terhelt berendezési tárgyakra eső tömeggondnoki díjak fejében 14.000 pengőt és végül ugyancsak a tömeggondnoknak, mint a kényszeregyezségi eljárás alatt működő zárgondnoknak, 6 hónap alatt kifejtett zárgondnok! tevékenysége fejében 24.000 pengőt a bérbeadók elismernek s bár a megállapodás konstatálja, hogy sem a tömeggondnoki, sem a zárgondnoki díjak bíróilag megállapítva nincsenek, ennek dacára az összes felsorolt tételek kifizetését a tömeggondnokkal szemben magukra vállalják. A bérbeadók ajánlata mindehhez még hozzáfűzi, hogy a tömeggondnoki díjra vonatkozó megegyezés teljesen független a bírói megállapítástól és hogy ugyanez áll a megállapodásban elismert zárgondnoki díjakra is, amelyek ,,szabad egyezkedés tárgyát képezik". Dacára a szabad egyezkedési jog hangsúlyozásának, a bérbeadói ajánlat mégis jónak látja a jogcím külön részletezését is, mondván, hogy e díjak zárgondnoki bevezetés, üzemvezetés, zárgondnoki számadások elkészítése, a végrehajtási bíróság által elrendelt azonosítási eljárásnál való közreműködés stb. fejében illetik meg zárgondnok-tömeggondnokot.