Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - A gazdák szükségjoga. A védett gazdaadóst a végrehajtás során illető kedvezmények

73 Tulajdonjog fenntartás. (Glossza a gazdavédelmi rendelet idevágó rendelkezéséhez.) A gazdamoratóriumos rendelet 14. §-a értelmében a tulajdonjog fenntartásával vásárolt ingók kiadása iránti igények nem esnek halasztás alá, vagyis a védett birtok minőségéhez fűződő jogkedvezmény nem terjed ki az ilyen dologi jogi természetű igényre, de csak akkor, ha a dolog vételárának még fele sincs kifizetve: olvassuk dr. Ballá Ignácnak lapunk mult számában megjelent magvas összefoglalásában. A dolog igen egyszerűen hangzik, de talán egy nagy jelentőségű jogi reform kezdeményezését rejti magában. Egy korábbi cikkünkben (P. J. 1931. évf. 493. I.) kifejtettük, hogy a fenntartott tulajdonjog intézménye mai formájában túlontúl nehézkes, de gyakran igazságtalan is. Hányszor riad vissza a jogászi lelkiismeret attól, hogy a pactum res. dominíi alapján a vevőt az általa megvett, éveken át használt tárgyának visszaadására kényszerítse akkor is, ha már a vételárat túlnyomó részében kifizette, ámde adós maradt az utolsó vagy utolsóelőtti részlettel! Viszont hányszor eszköz ez az intézmény harmadik személyekkel szemben igényperek sikeres vitelére, mert elegendő bizonyítani, hogy tulajdonjog fenntartással szerezte meg a v. szenvedett a dolgot és még 100%-ig nem fizette meg a vételárat s így például egy 200 pengős értékű dologvétel árára 10 pengővel tartozván, a hitelező az ő követelésére még a 10 pengős értékű elsőbbség respektálásával sem szerezhet a maga részére zálogjogot, hanem tűrni tartozik, hogy a fedezete a zálogjog alól felodassék! A gazdamoratóriumos rendelet fentebb ismertetett intézkedése rést tör az eddigi jogelveken, mert a tulajdonjog fenntartásos intézmény feltétlen érvényesülésének gátat vet, amennyiben azt csak akkor respektálja, ha a vevő gazda a vételárnak több mint 50%-ával még hátralékban van: egyébként csak a vételár behajtására irányuló kötelmi jogi igényt ismeri el — természetesen a rendelet korlátai közt! Tény és valóság, hogy e rendelet csak a védettséggel szemben való kivétel szempontiából tesz különbséget ilyen formában a tulajdonjog fenntartás alapján indítandó dologi igények között, azonban gyakorlatilag mégis csak annyit jelent, horfv belátható időn belül a gazdával szemben (ha védett birtoka van) például az általa megvett gazdasági gépet visszakövetelni a pactum res. dom. alapján nem lehet, ha annak vételárát több mint 50% erejéig kiegyenlítette: ily esetben tehát a tul. fenntartás intézménye nem fog hatályosulni. Rámutattunk korábbi cikkünkben arra, hogy különösen a kisebb gazdasági egyedek életében mily igazságtalanságokra vezethet az, hogy a varrógépét, porszívóiát, konyhabútorát vissza kell adni. ha csak az utolsó részlettel is elmaradt, sőt a már fizetett részletek akárhánvszor elvesznek, mert használati díj címén a hitelező javára esnek. Viszont a hitelező sem megy sokra azzal, hogy használt bútorokat visszakap, holott ő a tulajdonjog fenntartásával csak elsőbbséget akart magának biztosítani valamennyi hitelező előtt és esetleg büntetőjogi szankciót — a vételár megfizetésének biztosítására.