Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 2. szám - A gazdák szükségjoga. A védett gazdaadóst a végrehajtás során illető kedvezmények
72 mert az csak bekebelezett közterhekre vonatkozhatik, az előnyösen sorozott közterhek pedig nincsenek bekebelezve. Érdekes komplikációk állhatnak elő abból folyólag is, hogy ha e terhek be vannak kebelezve. A 9/10-ed rész erejéig kiegyenlített s esetleg bekebelezett köztartozás ranghelyével a kincstár rendelkezik s ennek a 9/10-ed résznek bekebelezett házadótartozása helyébe behozza az illetőnek egy más személyes tartozását s így elvonja a megtérítési követelés elöl a fedezetet. Jogtalanságok a pénzügyi jogban. Az együttesen kezelt közadóhátralékok fizetésére adandó kedvezmények tárgyában kiadott 1933. évi 16.400/M. E. számú rendelet 1. §-ának í1) bekezdése azokat az adózókat megillető kedvezményekről intézkedik, akiknek évi előírásuk a 250 pengőt nem haladja meg. Ezen bekezdés szövege szerint nincs különbség a között, hogy az adózó természetes személy, vagy hogy társulati adó alá tartozó adózó-e. A (2) bekezdés szabályozza a kedvezmény mértékét és a 6%-os kamatfizetési kötelezettséget azokra az adózókra vonatkozólag, akiknek évi adóelőírása a 250 pengőt meghaladja. Ez a bekezdés sem tesz különbséget természetes személy és társulati adó alá eső adózó között. A (!) bekezdés a kedvezményben részesülő és a (-) bekezdés alá eső pontos fizetők részére azt a további kedvezményt biztosítja, hogy az év folyamán teljesített befizetésekből kamat fejében elszámolt összegek fele része az év végével a tőketartozás törlesztésére számítandó át. A rendelet (4) bekezdésének szószerinti szövege a következő: ,,Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések a társulati adó alá tartozó adózókra nem alkalmazhatók." Ez a bekezdés a szavak közönséges értelme szerint is azt jelenti, hogy az előző bekezdésben megjelölt kamattőkésítési kedvezmény a társulati adó alá tartozó adózókat nem illeti meg. Nem jelentheti azonban ez a (4) bekezdés azt, hogy a társulati adó alá tartozó adózókat az (J) és (2) bekezdésben körülírt kedvezmény sem illeti meg. A kormányrendelet ezen jogászilag vita tárgyává nem tehető intézkedése dacára a kormányrendelet végrehajtási utasítását tartalmazó 4300/1934. VII. a. számú pénzügyminiszteri rendelet 2. §. ("') bekezdésében a következőket mondja: ,,A R. (kormányrendelet) 1. §. (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint a társulati adó alá tartozó adózók a R. alapján fizetési kedvezményben nem részesülhetnek." Bizonyára abból a célból, hogy ezen törvénytelen végrehajtási utasításnak a kormányrendelettel, tehát a nagyobb erejű jogforrással szemben való ellentéte nyilvánvalóbb legyen, a végrehajtási utasítás bevezető részében szószerint idézi a kormányrendeletnek 1. §-át. Ezzel a törvénytelenséggel szemben még a jogorvoslat lehetősége sincs meg, mert a jogorvoslati fórum az a pénzügyminisztérium, amely ezen törvénytelen intézkedésnek a jogforrása.