Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslat

592 hogy a lajstromozás fennállása alatt is bekövetkezhetik a véd­jegynek valamely speciális vállalatra való utalásának, a véd­jegy distinctiv erejének megszűnése. A Kúria fentebb hivatkozott ítélete a vitás kérdés mai tisztázottságát tünteti fel döntésében. Az ítéletből a programa­tikus kijelentéseket érdemes kiemelni: ,,Az eredetileg egy válla­lat egy áru individualizálására szolgáló megjelölés is tehet oly elterjedtségre szert a forgalomban, hogy individualizáló erejét elveszti, s már nem egy bizonyos vállalatra, vagy árura utal. E folyamat azonban semmiképen sem tekinthető végbementnek akkor, ha a forgalmi körök egy része még az illető megjelölés alapján egy bizonyos vállalathoz tartozó árut, nem pedig áru­fajt ismer fel . . . Állandó védjegyjogi gyakorlati elv, hogy a bejegyzett védjeggyel szemben (az ítéletben az aláhúzás nincs meg) az árunévvé való átalakulás csak az esetben következik be, ha minden kétséget kizáró módon megállapítható az a tény, hogy a védjegynek valamely vállalatra utaló, tehát megkülön­böztető jellege a forgalmi életben elenyészett, a vevőközönség felfogásából eltűnt és a védjegy a forgalomba bizonyos árunem megjelölésére általánosan szokásos volt, vagy szoká­sossá vált." Az ítélet egyébkénti állásfoglalásaiból még kiemel­jük, hogy a distinctiv erő, illetve a használat elterjedtsége szem­pontjából az ítélet kifejezetten a hazai érdekelt forgalmi körök felfogását rendeli irányadónak, és elveti azt a törvényre nem alapítható kifogást, hogy a védjegybejelentő a bejelentett szó­védjegyet nem maga alkotta, mert ilyen szerzői elemet a véd­jegytörvény a védjegylajstromozás előfeltételéül sehol meg nem szab. E sorok írója örömmel hivatkozik arra, hogy most meg­jelent ,.Magyar Védjegyjog" című könyvében úgy a haszná­lat jóhiszeműségi kellékére, mint a distinctiv erő eltűnésére, vé­gül a külföldi helyzet semleges voltára elfoglalt álláspontja (id. munka 32—33. old.) a Kúria hivatkozott döntésével igazolási nyert. B. S. Értelemzavaró sajtóhiba. Előző számunk „Magánjogi törvény­könyvünk javaslatának 1130. §-ához" című cikkében, az 521. lap alul­ról számított 18-ik sorában „ha az eladónak" helyett „ha az eladó ellen" szavak értendők. JOGÉLET. - ÜGYVÉDSÉG. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló törvény­javaslat. A képviselőház első őszi ülésén az igazságügyminiszter beterjesztette régóta várt törvényjavaslatát, amely minden való­színűség szerint még az év végéig törvénnyé is válik, mert egyik­másik intézkedése sürgős természetű. A javaslat kódexszerűen foglalja magában a nyugdíjinté­zetre vonatkozó összes törvényi és rendeleti jogszabályokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom