Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Jogerős váltófizetési meghagyás érvénytelenítése külön perrel

586 „a kereset időelőtti, mert a felperes 6 havi halasztást engedélyezett. Bizonyíték felperes eskü alatti kihallgatása." A felperes esküt tesz következő vallomására: „Én az alperesnek sem szóban, sem írásban halasztást nem adtam." A bíró ítéletet hoz és a váltófizetési meghagyást fennállónak nyilvánítja. Indokolás: „Alperes a váltófízetési meghagyást azzal a kifogással támadta meg, hogy felperes hat havi halasztást engedélyezett. Bizonyíték gyanánt felperes eskü alatti kihallgatását kérte. A bíróság felperes eskü alatti vallomása alapján megállapította, hogy alperes halasztást nem kapott." A végítélet jogerőre emelkedik. Az elől közölt íelsőbírósági álláspont szerint ebben az esetben is helye volna érvénytelenítési pernek, hiszen a peres feleknek a váltó alapjául szolgáló vételi ügyletből eredő viszonya elbírálást nem nyert és a fizetési kötelezettség jogcímnélküli váltó alapján állapíttatott meg. Mert nyilvánvaló, hogy az előbbi pervázlatban csak a váltó szerepelt a perben, az alapügyletről szó nem esett, bár a felek tudták, miről van szó és az ítélet megdönthetlenül helyes. Tegyük fel, hogy a bírót érdekelte volna az alapul szolgáló jogügylet és az indokolásában teljes tényállást állapított volna meg, kitérve a váltóadás alapját képező jogügyletre, ügy nyilvánvalóan csak perújítással lenne a jogerős ítélet megtámadható. Dehát az indokolás szövegezésétől függ-e az, hogy külön érvénytelenítési per indítható-e vagy perújítással legyen megtámadható a végítélet? Erre a kérdésre a perrendtartásban nem találunk feleletet. Tovább megyek. Alperes a váltófízetési meghagyást ki fogással nem támadja meg és az jogerőre emelkedik. Perelhető-e köztörvényi alapon a követelés? Természetes, hogy nem. Azonban, ha azt venném alapul, hogy „az alperes fizetési kötelezettsége fizetési meghagyás iránti kérelem és a hozzá csatolt váltó, tehát jogcím nélkül való kötelem alapján állapíttatott meg, a peres feleknek a váltó alapjául szolgáló vételi ügyletből eredő viszonya elbírálást nem nyert, és így a felperesek ebből származott kötelezettségének fennállása ítélt dologgá nem válhatott", kénytelen lennék azt felelni, hogy a per sikerrel megindítható, már pedig bizonyos, hogy nem. Nyilvánvaló, hogy a kir. Kúria álláspontját véve alapul, nemcsak érvénytelenítési pert indíthat a jogerős váltófizetési meghagyás után az adós, hanem egyéb, különösen megállapítási pereket is. Ez pedig túlságos komplikációkra vezethetne. A lehetőségeket helyszűke miatt nem közlöm. Egyedül az az álláspont lehet helyes és minden változatban helytálló, amely szerint a váltó, mint jogcímnélküli papír, a közvetlenül szerződő felek között nem szül kötelezettséget, csupán jele, bizonyítéka, igazolása annak, hogy a váltóadással kapcsolatban alapügylet jött létre a felek között és hogy ennek alapján a felek jogokat tényleg szereztek-e, illetve szolgálta-