Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 10. szám - Perreutasítás és mellékbeavatkozás
587 tásra tényleg köteleztettek-e, nem a váltón, hanem azon az alapügyleten múlik, melynek a váltóadás csupán járulékos, vagy önálló része. Ilyenkor a váltó érvényesítése és a váltóper eldöntése sohasem a váltó, mint jogcímnélküli papír alapján származott jogok érvényesítését, illetve megítélését, hanem mindig az alapügyletben vállalt jogok, illetve kötelezettségek realizálását jelenti, a váltó pedig e szempontból nem egyéb, mint az alapügylet szimbóluma. Több mint valószínű, hogy a konkrét esetben a Kúria ítélete helyesen rendelkezett. Az indokolás azonban veszedelmeket rejt magában. Vannak esetek, mikor a rendelkezésre álló jogszabályok nem elegendők ahhoz, hogy az anyagi igazság érvényesülhessen. Ilyenkor célszerűbb és megnyugtatóbb a hatalmi szó, az elvi kijelentés. Dr. Pethő Tibor. Perreutasítás és mellékbeavatkozás. Adva van a következő tényállás: Végrehajtást szenvedő ingóságait elárverezték. A befolyt vételárra a sorrendi tárgyaláson, a végrehajtást szenvedő anyja lakbér címén elsőbbségi igényt jelent be. A végrehajtató ezt az igényt kifogásolja azért, mert anya és fia tulajdonostársai annak a háznak, amelyben külön-külön lakásuk van és így a végrehajtást szenvedő háztulajdonos! jogán lakik a házban és valószínűtlen, hogy a másik társtulajdonosnak bért fizet, illetve neki bérrel tartozik. A bíró az elsőbbségi igényt bejelentő anyát a V. T. 119. §-a alapján fiával, a végrehajtást szenvedővel szemben perre utasítja. Az anya a iia ellen 760 P lakbértartozás címén a keresetet benyújtja, de mert a végrehaj tatónak eleve az a gyanúja, hogy a végrehajtást szenvedő a kitűzött tárgyaláson nem fog megjelenni, ő megjelenik a tárgyaláson és amikor alperesért senki sem jelentkezik, ő mint mellékbeavatkozó kéri az ügy letárgyalását, meg akarja akadályozni, hogy a bíróság a végrehajtást szenvedő ellen mulasztási ítéletet hozzon és védekezésével el akarja érni a kereset elutasítását. Áttérek ezután az ügy jogi megvilágítására: A V. T. fent hivatkozott 119. §-a cogens szabályként mondja ki azt, hogy az elsőbbségi igénylőt a végrehajtást szenvedővel szemben kell perre utasítani. Ugyanez a törvényhely megállapítja, hogy a kifogásolónak, vagyis a jelen esetben a végrehajtatónak joga van ezen perbe beavatkozni. A fenti tényállás mellett most már az a kérdés, hogy a végrehajtató beavatkozhat-e a perbe olyképpen, hogy a tárgyalásra megidézett, de meg nem jelent végrehajtást szenvedő alperes helyett ő terjeszti elő a kereset elutasítására vonatkozó ellenkérelmet? A Pp. 85. §-a szerint a mellékbeavatkozó a per bármelyik szakában a per jogerős eldöntéséig beavatkozhat a perbe. Beavatkozhat tehát a tárgyalások során, az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésével, sőt a bírói gyakorlat szerint felülvizsgálati kérelemmel is, mert ezek mind a pernek különböző szakai. A fent vázolt esetben azonban, minthogy alperes nem jelent meg és nem bocsátkozott perbe, nem lévén per, azt kellene mondanunk, hogy olyan perbe, amely nincsen, nem lehet beavatkozni. Ez az álláspont természetes és tetszetős is és összhangban is van a per létezésének jogi fogalmával, mégsem helytálló, nem fedi a törvény intencióját, nem következetes és nem is célszerű. A mellékbeavatkozás, célja a Pp. 84. §-a szerint valamelyik per3