Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Perreutasítás és mellékbeavatkozás

587 tásra tényleg köteleztettek-e, nem a váltón, hanem azon az alap­ügyleten múlik, melynek a váltóadás csupán járulékos, vagy ön­álló része. Ilyenkor a váltó érvényesítése és a váltóper eldön­tése sohasem a váltó, mint jogcímnélküli papír alapján szárma­zott jogok érvényesítését, illetve megítélését, hanem mindig az alapügyletben vállalt jogok, illetve kötelezettségek realizálását jelenti, a váltó pedig e szempontból nem egyéb, mint az alap­ügylet szimbóluma. Több mint valószínű, hogy a konkrét esetben a Kúria íté­lete helyesen rendelkezett. Az indokolás azonban veszedelme­ket rejt magában. Vannak esetek, mikor a rendelkezésre álló jogszabályok nem elegendők ahhoz, hogy az anyagi igazság érvényesülhessen. Ilyenkor célszerűbb és megnyugtatóbb a ha­talmi szó, az elvi kijelentés. Dr. Pethő Tibor. Perreutasítás és mellékbeavatkozás. Adva van a következő tényállás: Végrehajtást szenvedő ingóságait elárverezték. A befolyt vételárra a sorrendi tárgyaláson, a végrehajtást szenvedő anyja lakbér címén elsőbbségi igényt jelent be. A végrehajtató ezt az igényt kifogá­solja azért, mert anya és fia tulajdonostársai annak a háznak, amely­ben külön-külön lakásuk van és így a végrehajtást szenvedő háztulaj­donos! jogán lakik a házban és valószínűtlen, hogy a másik társtulaj­donosnak bért fizet, illetve neki bérrel tartozik. A bíró az elsőbbségi igényt bejelentő anyát a V. T. 119. §-a alap­ján fiával, a végrehajtást szenvedővel szemben perre utasítja. Az anya a iia ellen 760 P lakbértartozás címén a keresetet benyújtja, de mert a végrehaj tatónak eleve az a gyanúja, hogy a végrehajtást szenvedő a kitűzött tárgyaláson nem fog megjelenni, ő megjelenik a tárgyalá­son és amikor alperesért senki sem jelentkezik, ő mint mellékbeavat­kozó kéri az ügy letárgyalását, meg akarja akadályozni, hogy a bíró­ság a végrehajtást szenvedő ellen mulasztási ítéletet hozzon és véde­kezésével el akarja érni a kereset elutasítását. Áttérek ezután az ügy jogi megvilágítására: A V. T. fent hivatkozott 119. §-a cogens szabályként mondja ki azt, hogy az elsőbbségi igénylőt a végrehajtást szenvedővel szemben kell perre utasítani. Ugyanez a törvényhely megállapítja, hogy a kifo­gásolónak, vagyis a jelen esetben a végrehajtatónak joga van ezen perbe beavatkozni. A fenti tényállás mellett most már az a kérdés, hogy a végre­hajtató beavatkozhat-e a perbe olyképpen, hogy a tárgyalásra megidé­zett, de meg nem jelent végrehajtást szenvedő alperes helyett ő ter­jeszti elő a kereset elutasítására vonatkozó ellenkérelmet? A Pp. 85. §-a szerint a mellékbeavatkozó a per bármelyik sza­kában a per jogerős eldöntéséig beavatkozhat a perbe. Beavatkozhat tehát a tárgyalások során, az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbe­zésével, sőt a bírói gyakorlat szerint felülvizsgálati kérelemmel is, mert ezek mind a pernek különböző szakai. A fent vázolt esetben azonban, minthogy alperes nem jelent meg és nem bocsátkozott perbe, nem lévén per, azt kellene mondanunk, hogy olyan perbe, amely nin­csen, nem lehet beavatkozni. Ez az álláspont természetes és tetszetős is és összhangban is van a per létezésének jogi fogalmával, mégsem helytálló, nem fedi a tör­vény intencióját, nem következetes és nem is célszerű. A mellékbeavatkozás, célja a Pp. 84. §-a szerint valamelyik per­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom