Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

579 JOGGYAKORLAT. A judikatura kiemelkedő döntései. A gazdasági lehetetlenülés köréből a P. VII. 3182/1933. számú ítélettel eldöntött eset érdemel elsősorban megemlítést. A megbízott az általa elvállalt del eredére megszűntét vitatta gazdasági lehetetlenülésre hivatkozva. Az ítélet ezt a kifogást azon az alapon vetette el, hogy nem következett el a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékéneik orvmérvű eltolódása és a vevők fizetőképességére alapított feltételezésnek olymérvű meghiúsulása, hogy a felek vesztesége, illetve nyeresége között a jóhiszeműséggel és méltányossággal össze nem egyeztethető eltérés mutatkozzék. Az már egymagában aggályos tűnec, hogy a gazdasági lehetetlenüléssel egyre sűrűbben kell a bíróságoknak foglalkozniok és egyre több esetben vonják kétségbe ezen a jogcímen a szerződések kötelező erejét. A P. VI. 641/1934. számú ítélet üzletbér leszállítására irányuló keresetet utasít el, mivel gazdasági lehetetlenülést nem lát az adott esetben fennforogni. A P. VI. 264/1934. számú ítélettel eldöntött perben a haszonbérlőnek gazdasági lehetetlenülésre alapított keresetét utasítja el a Kúria. A haszonbérleti szerződés kizárta az elemi csapás címén való bérmérséklést, amivel szemben a haszonbérlő a bérelt birtokon pusztító aszályt, árvizet és jégverést gazdasági lehetetlenülésnek kívánta minősíteni. A kúriai ítélet indokolása szerint gazdasági lehetetlenülésről csak a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó előre nem láthatott változás esetében lehet szó, ilyennek pedig nem minősíthetők azok a gyakran előforduló elemi csapások, amelyekre a felek a szerződéskötéskor gondoltak is. A keretbiztosítéki jelzálogjog csak valamely előre meghatározott jogviszonyból keletkezett vagy eredhető követeléseket biztosít és az eredeti jogviszonyon kívül eső kötelezettségeket még akkor sem fedezi, ha az alapító okirat oly rendelkezést tartalmaz, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog a hitelezőnek az adóssal szemben bármely jogcímből kifolyólag ezídőszerint, vagy a jövőben fennálló követelése biztosítására szolgál. (P. V. 1373/1934.) A jelzálogjogot tévesen törlő végzés a jelzálogos hitelezőnék nem kézbesíttetett. A jelzálogos hitelező három éven belül benyújtott kérvényére ezt a hibát orvosolni kell annak dacára, hogy a későbbi jelzálogos hitelező ezt el-