Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

580 lcnzi. (Pk. V. 2553/1933.) Hasonló jogelv nyilvánult meg a Pk. V. 597/1933. számú végzésben, amelyről lapunk idei folyamának 27. oldalán emlékeztem meg. A férj tartási kötelezettségéből folyik az ő felelőssége a feleség ruhaszámláiért, de felelősségének terjedelme függ saját társadalmi állásától, vagyonától és keresőképességétől. (P. IV. 5516/1933.) Kamat után kamat jár akkor is, ha a kamatkövetelésnek jogi önállósága van. Ezt az önállóságot megállapította a Kúria P. I. 2076/1934. sz. ítélete akkor, midőn a hagyomány tárgya meghatározott tőkének 4%-os kamata volt. A hitelező a kezest értesíteni köteles arról, hogy a főadós fizetési kötelezettségének a lejáratkor nem tett eleget, de csak akkor, ha a kezesek nem tudnak a teljesítés elmaradásáról és lényegtelen az értesítés elmulasztása akkor, ha a főadóstól a lejáratkor vagyonhiány miatt a követelésből már semmi sem volt behajtható. (P, VII. 6103/1933.) Az egész tartozás kiegyenlítésére elégtelen fizetést elsősorban a költségre, azután a kamatra, végül a tőkére kell számítani s az adós ettől eltérő rendelkezése hatálytalan. (Pk. VII. 4555/1934.) * Az eladó az ügylettől a vevő vagyoni viszonyaiban beállott jelentékeny rosszabbodás miatt elállhat és a vételárat ilyen esetben hitelezni nem tartozik. (P. IV. 976/1934.) Hasonló gondolat nyilatkozik meg a lapunk idei folyamának 342. oldalán említett P. VII. 5471/1933. számú ítéletben. A P. VI. 1152/1934. számú ítélet ügyvédi műhibát állapít meg annak a budapesti ügyvédnek a terhére, aki vidéki helyettesétől az eladandó ingatlan telekkönyvi adatai iránt érdeklődött és a válaszban megadott két parcellaszámot további vizsgálat és kérdezősködés nélkül beírta a szerződésbe, holott tudnia kellett, hogy az eladott nyaraló nem szerepelhet a telekkönyvben két jószágtestként; felelőssé tette a Kúria az ügyvédet, noha ő tulaj donképen csak az eladó ügyvédje volt, a vevővel szemben is, de megosztotta a kárt, mivel a vevő eljárását is gondatlannak minősítette. (P. VI. 1152/1934.) Az ítélettel behatóan foglalkozik és az abban kifejezésre jutó elveket bírálat tárgyává teszi V. B.-