Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

578 azonban éppen az, hogy a leletmérséklő rendelkezést részben visszahatólag is érvényesülni engedi. Ugyanis a rendelet szerint a m. kir. adóhivatalnak (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetkkiszabási hivatalnak) az ügyvédet (másra az amnesztiarendelkezések nem vonatkoznak!) a rendelet hatálybalépte előtt kézbesített fizetési meghagyás alapján fennálló felemelt törvénykezési illeték tartozásaira a tartozásoknak egyenkénti megjelölésével írásban figyelmeztetnie kell, és az ügyvéd ezen régi illetéktartozására is igénybeveheti a 30 stb. % kulcs melletti fizetést. További kedvezmény, hogy az ügyvéd f. évi december 13-ig bezárólag havi részletfizetési kedvezményt is kérhet a törvénykezési illeték címén fennálló azon tartozásaira, amelyekről e rendelet hatálybalépte előtt fizetési meghagyást kapott. A megadott részletfizetés betartása esetére kamatengedményben is részesül. * * * Inségjárulék. Az 1922: I. t.-c.-be iktatott költségvetési törvény 29. §-ában a népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy egyes törvényhatóságokban és községekben a nyomor enyhítése céljából díjak és járulékok szedését rendelhesse el. E felhatalmazás alapján kelt az 1000/1934. B. M. sz. r., amely az előző évekbeli hasonló tárgyú rendeletek mintájára az inségenyhítés költségeinek az 1934—35. költségvetési évben való fedezése céljából a jövedelem-, társulati-, tantiém- és általános kereseti adó fizetésére kötelezettek terhére egyszeri inségjárulék kivetését rendelte el. E járulék alapja az 1934. évre kivetett említett adónemek alapjául szolgáló 1933. évi adóköteles tiszta jövedelem, nyereség, illetve kereset, kulcsa a jövedelmi-, társulati-, illetve tantiémadó 20%-a, a kereseti adóalapnak pedig 2%-a, utóbbi mégis azzal a megszorítással, hogy ha a kereseti adó kivetése alapjául vett adóalap az évi 500 P-t nem éri el, az inségjárulék kivetését mellőzni kell. Az inségjárulékot az 1934. évi jövedelmi-, társulati- és általános kereseti adó kivetési lajstromokban foglalt adatok alapján a városi adóhivatal veti ki, és a kivetésről az adókötelezetteket fizetési meghagyással értesíti. E fizetési meghagyás ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához fellebbezésnek, a bizottság határozata ellen pedig a Közigazgatási Bírósághoz panasznak van helye. A kivetett inségjárulék 1934. évi november hó 15-én válik esedékessé, és három egyenlő részletben 1934. évi december 15-ig, 1935. január 15-ig és 1935. február 15-ig kamatmentesen fizethető be. Az inségj áruiékot városokban kell kivetni. A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megengedheti azonban kivetésüket azokban a községekben is, ahol inségenyhítő tevékenységre szükség van, és amelyek annak költségeit háztartásuk keretében vagy má,s úton biztosítani nem tudják. Dr. Ballá Ignác.