Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

575 létre. Ha pl. nem megbízott pénzintézetnél fizetek be conto sospesora külföldi részére, úgy ennek az összegnek kifizetését azon az alapon, hogy az illető nem volt jogosítva a pénzt átvenni, bizonyára nem lehet megtagadni. Az import és exportügyletek fölöttébb szövevényes szabályozása s a lebonyolítás nehézségei következtében igen gyakran állanak elő oly helyzetek, hogy a felek anticipálják az elnyerendő engedélyt. A cselekmény akkor, midőn elkövettetett, még tilos s csak később lesz megengedetté. Ebben az esetben a tilosság összes következményeit levonni bizonyára helytelen volna. Visszatérünk a 6370/1931. M. E. r. által megállapított semmisségre. Találóan kérdi Huppert Leó: (Polg. Jog, 1932:119.) „Mit jelent ez a rendelkezés magyar kereskedő külföldi tartozására aplikálva? Jelenti-e azt, hogy a magyar kereskedőnek a külföldi bejelentett, felajánlott és felében felszabadított letétjéből történt átutalása a külföldi bankcéghez semmis? És mit jelent ez a semmisség? Azt, hogy még egyszer tartozik fizetni? És ha igen, kinek? Vagy jelenti-e azt, hogy a semmisség következményei gyanánt az eredeti állapot helyreállítandó? És a magyar kereskedő a külföldi bankcégtől fizetményét visszakövetelheti? Vagy esetleg jelenti azt, hogy ha a külföldi cég őt újból perli és ő a történt fizetést igazolja, anélkül, hogy egyidejűleg a bizottság hozzájárulását igazolta volna, hogy akkor újból marasztaltatok?" Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a devizatilalmak megszegése esetén a semmisséget mint általános szabályt kimondani nem szabad. Ha oly ügyletről van szó, amelynél még egyik fél sem teljesített, úgy az ügylet semmissége vagy érvénytelenítése nem idézhet elő nagyobb igazságtalanságokat. Ha azonban a teljesítés megtörtént, a tilalmak folytán kimondott semmisségnél fölöttébb vigyáznunk kell arra, hogy méltánytalan eredmények ne álljanak elő. Nem kétes, hogy a tilalmak kijátszását célzó ügyletekkel szemben a semmisség és különösen annak következményei érvényesítendők, de a mértéket itt is be kell tartanunk. JOGALKOTÁS. Uj jogszabályok. Gazdasági cselédek szolgálati idejének meghosszabítása. A gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907: XLV. t.-c. 7. §-a szerint a gazdasági cseléddel kötött szerződés, más kikötés hiányában, egy évre szól, sőt az éves szerződést, ha két hónappal a szolgálati idő eltelte előtt egyik fél sem nyilatkoztatja ki azt, hogy a szerződést megújítani nem akarja, ugyanazon feltételekkel még egy évre meghosszabbítottnak kell tekinteni. Az éves gazdasági cselédek szolgálati idejének rendkívüli meg-