Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

566 megállapítható, hogy kötelezettségeit a zárlat megszüntetése esetében sem tudná teljesíteni (debreceni tsz. Pkf. 2007/1934/7.), annál kevésbbé, mert a zárgondnoki kezelést a 16.200/1933. M. E. sz. r. 18. §-a értelmében joga van az adósnak megszüntetni (szegedi it. tábla P. II. 1001/1934/7.). A bírói letétben levő zárlati jövedelemnek a közfelügyelettel megbízott helyi bizottság rendelkezésére bocsátása fizetésnek nem tekinthető (győri tsz. Pkf. 1048/1924/4.). Viszont más határozatok a zárlati jövedelmet figyelembe veszik és a zárgondnokot is felelőssé teszik a fizetések teljesítéséért. Ha a zárlati jövedelemből olyan összeg áll rendelkezésre — akár bírói letétben, akár még a zárgondnoknál — amely a törlést kérő hitelezőnek a R. szerint járó szolgáltatások teljesítésére elegendő, ez esetben az a körülmény, hogy a törlést kérő hitelezőnek ez a követelése még nincs kiegyenlítve, a védettség törlésére okul nem szolgálhat, de haladéktalanul intézkedni kell a zárlati jövedelem felosztása és a védettség fenntartásához szükséges szolgáltatásoknak a zárlati jövedelemből kiutalványozása iránt. Ellenben, ha a zárlati jövedelem a fenti kötelezettségek teljesítésére nem elegendő, akkor csupán az a körülmény, hogy az ingatlanok zár alatt vannak, a védettség törlését meg nem akadályozhatja (bajai tsz. kirendeltség Pkf. 10.975/1934/8.). Ha az adós zár alá vett ingatlanának jövedelmeként a hitelezőnek a R. szerint járó szolgáltatást meszsze meghaladó értékű termény kezeltetik és az adósnak egyéb jövedelme és keresete nincsen, a védettséget a hitelező kielégítésének elmaradása miatt nem lehet megszüntetni, mert az adós akaratán kívül fekvő okból van megfosztva attól a lehetőségtől, hogy ingatlana terméseivel szabadon rendelkezzék és abból a szükséges fizetéseket teljesítse (gyulai tsz. Pkf. II. 2561/1934/15.). A védettség megszüntetését illetően lényeges jelentősége lehet az adós azon védekezésének, hogy a zárgondnok, aki történetesen a zárlatot kérő hitelintézet egyik igazgatója, a zárlati jövedelem felvételével és a hitelező rendelkezésére bocsátásával rosszhiszeműen késlekedik (győri tsz. Pkf. 1741/1934/16.). A R.-ben meghatározott szolgáltatásokat a gazdaadós helyett a zárgondnok volt köteles a zárlati jövedelemből teljesíteni, mert a zárgondnok a hitelezőknek is megbízottja és a hitelezőknek a végrehajtási törvény módot nyújt arra, hogy a zárgondnokot kötelességei teljesítésére kötelezhessék (budapesti it. tábla P. XII. 6680/1934/3.). A megszabott fizetéseket a zárgondnok a zárlati jövedelemből rendszerint bírói letétbehelyezés és kiutalás nélkül közvetlenül köteles teljesíteni (4150/1934. M. E. r. 3. §. 2. bek,), ehhez képest a zárgondnokot a 16.200/1933. M. E. r. 24. §-a értelmében kitűzött meghallgatásra mint érdekeltet meg kell idézni (székesfehérvári tsz. Pkf. 1914/1934/9.). A köteles fizetések elmulasztása címén való törlés megfontoltságát számos eljárási szabály biztosítja (16.200/1933. M. E. r. 24. §., 4150/1934. M. E. r. 4—7. §.), több rendelkezés megengedte a törlés elrendelésének felfüggesztését vagy elhalasztását is. Ennek tulajdonítható — a hitelezők többségének méltányos türelme mellett — az, hogy a védetté nyilvánított birtokok védettségét a nehéz gazdasági viszonyokhoz képest atánylag nem sok esetben szüntetik meg. Az 1934.