Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

567 október 15. napjáig beérkezett bírósági kimutatások szerint 90.401 védetté nyilvánított birtok közül a védettség megszüntetését a szolgáltatások elmulasztása miatt kérte: hitelintézet 12.489, ipari vagy kereskedelmi vállalat 1365, egyéb magánhitelező 3182, az államkincstár 136 esetben, összesen 17.172 s mégis az egyéb okból való megszüntetés kéréseinek számát (1369) is hozzáadva, a 18.541 megszüntetési kérelem közül csupán 5350 esetben szüntették meg a védettséget s ebből is 613 esetben az adós saját kérelmére. A megszüntetett védettség helyreállítására is találunk eseteket, habár erről a rendeletekben nincs intézkedés. A bíróság határozata szerint a védettség kérésére a rendeletekben meghatározott záros határidők csak oly esetben nyernek alkalmazást, ha oly ingatlanok védetté nyilvánítását kérik, amelyeknek védetté nyilvánítását a gazdaadós törvényes határidőben nem kérte, de nem vonatkoznak arra az esetre, ha a védetté nyilvánítást egyszer már elrendelték, de a védettség később töröltetett; ez esetben ugyanis nem a védettség megadásáról, hanem csupán a már megadott védettség helyreállításáról van szó annyiban, amennyiben a védettség törlését előidéző ok időközben megszűnt, ezt pedig a gazdaadós a hitelező beleegyezésével együtt igazolta (soproni tsz. Pkf. 1107/1934/28.). Amikor a védettség törlését egyedül kérelmező hitelező ezt a kérelmet még kellő időben visszavonta s a védettség törléséről a többi hitelezők még nem értesültek, a bár kihirdetett, de még ki nem adott megszüntető határozat hatályon kívül helyezésének, ami senki érdekét nem sérti, semmi akadálya nincs (soproni tsz. Pkf. 550/1934/20.). A törlés iránt előterjesztett kérelem visszavonása alapján a bíróság tudomásul veszi, hogy gazdaadós a kérelmező hitelezővel szemben kötelezettségének utólag eleget tett, ennélfogva a törlés tárgyában intézkedő, még nem jogerős végzést hatályon kívül helyezi (szegedi tsz. 2443/1934/8., balassagyarmati tsz. 900/1934/1.). A telekkönyvi hatóság a gazdaadós által bemutatott csekkszelvények alapján megállapítja, hogy az adós a bíróság végzésében megállapított fizetési kötelezettségének eleget tett, ennélfogva a törlés tárgyában hozott végzését hatályon kívül helyezi (hódmezővásárhelyi jb. 9378/1934. tkv.). ///. A korlátozások alól kivett követelések a R. 14. §-ában és a 2000/1934. M. E. r. 3. §-ában vannak felsorolva; e követelések után köteles az adós a szerződéssel kikötött vagy megítélt kamatot a törvényes mértékig megfizetni. Köztartozás tekintetében annak vizsgálata, hogy az adóhivatal által kibocsátott letiltási rendelvény törvénysértő-e vagy sem, a telekkönyvi hatóság hatáskörébe nem tartozik; e rendelvény ellen a végrehajtást szenvedő az illetékes pénzügyi hatóságnál kereshet orvoslást (győri tsz. Pkf. 2323/1934/28.). A R. 14. §- 3. pontjában a hangsúly azon van, hogy a korlátozások alá nem eső követelés az 1932. március 31. napja után keletkezett követelés legyen és nem azon, hogy az eredeti adós mellett más adósok mikor kerültek a hitelezővel szemben adósi jogviszonyba s így