Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

56& Az együttkötelezettek felelőssége a köteles fizetések teljesítéséért. Az a körülmény, hogy az aranydollár-tartozás a végrehajtást szenvedő illetőségén kívül másnak az illetőségét is terheli, a hitelezőt nem fosztja meg az egyetemlegesség fogalmából következő s a Jt. 56. §-a értelmében őt megillető attól a jogától, hogy az egész fennálló követelésre eső, a R. szerint járó szolgáltatást a végrehajtást szenvedőtől követelhesse, mert utóbbi nem mutatta ki, hogy ezt a szolgáltatást az egyetemleges adóstársak valamelyike már teljesítette volna (bajai tsz. kirendeltség Pkf. 11.682/1934/116.) Alperesek egyetemleges adóstársak, ennélfogva I. r, alperes nem hivatkozhatik sikeresen a R. 8. §-ának rendelkezéseire, mert nem védett gazdaadós s így a R 31. §-a értelmében a kedvezményeket nem veheti igénybe (kiskunhalasi jb. P. 1448/1934/4.). Nem helytálló az elsőbíróság határozata, mely a végrehajtási eljárást felfüggesztette abból az indokból, hogy az egyetemleges adóstársat nem illethetik meg kevesebb jogok, mint a gazdaadóst; a R. 31. §-a ugyanis csak nem készfizető kezesség esetében engedi meg, hogy a kezes sortartás kifogásával élhessen abból az okból, hogy a követelést a főadós ellen a R. alkalmazása folytán egyelőre nem lehet behajtani; ezzel szemben a készfizető kezes, mint amilyen váltókezességénél fogva a végrehajtást szenvedő, csak akkor hivatkozhatnék a R. kedvezményére, ha saját személyére nézve is olyan gazdaadós volna, akit a R. kedvezményben részesít (pestvidéki tsz. Pkf. I. 7771/1934.) A dologi adós kötelezettsége tárgyilag a főadóséval minden körülmények között egybevág, amiből következik, hogy kötelezettsége a főadósét meg nem haladhatja; az egyenes adóst megillető kifogásokkal (halasztás, leengedés stb.) a mellékkötelezett is élhet, még ha az egyenes adós le is mondana róla; a R.-ben a gazdaadósoknak engedélyezett kamatcsökkentés és fizetési haladék a R. kényszerítő hatásánál fogva olybá veendő, mintha ezt a hitelezők maguk engedélyezték volna, tehát kihat a mellékkötelezett dologi adósra is (budapesti tsz. 3. P. 30.181/1934/9.). Ha a hitelező lemond a követeléssel egybekötött olyan zálog, jelzálog vagy elsőbbségi jogról, amelyet a kezesség elvállalása előtt azzal egyidőben szerzett, a kezes felszabadul annyiban, amennyiben e jogok érvényesítésével kielégítést nyerhetett volna (Kúria P. IV. 338/1932.). A szolgáltatások elmulasztásának következményei. Az a körülmény, hogy a gazdaadós a rendeletekben megszabott tőketörlesztést és kamatot nem fizette meg, nem volt akadálya a védetté nyilvánításnak, meTt ez a kötelezettség a védetté nyilvánítás kérelmezésének előfeltételei között nincs felsorolva (bajai tsz. kirendeltség Pkf. 10.704/1934/6.). Ha a védettség elrendelése után 1934. január 1.-től kezdve az adós elmulasztja a rendeletben megszabott szolgáltatásokat, az érdekelt hitelező a védettség megszüntetését kérheti (R. 15. §. 2. bek. b) pont, 16.200/1933. M. E. sz. rend. 23. §., 7100/1934. M. E. r. 9. §.). Nem vehető figyelembe adósnak az a kifogása, hogy a szolgáltatásokat azért nem tudta teljesíteni, mert az ingatlanok zár alatt állanak, annál kevésbbé, mert a zárlati iratokból