Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A gazdatartozásokra vonatkozó bírósági gyakorlat

557 védetté nyilvánítani, ez ingatlanok közül csupán egyeseknek védetté nyilvánítása iránt nem is lehet kérelmet előterjeszteni. Mégis, ha a kérelem elbírálása során tünt ki, hogy az adós nem valamennyi ingatlanát jelentette be, a hiányt a 15.500/1933. M. E. r. 1. §. 2. bekezdése értelmében pótolni lehet (veszprémi tsz. Pkf. 540/1934/4.), a hiánypótlásnak a felfolyamodási eljárás során is helye lehet (szekszárdi tsz. Pkf. 510/1934/6.). Sőt van olyan határozat is, amely szerint nincs, jelentősége annak, hogy a gazdaadós kérvénye az igazolásról rendelkező 4200/1934. I. M. sz. rendeletben írt határidő letelte után terjesztetett elő, ehhez képest, bár az egyik ingatlannak utólagos védetté nyilvánítása iránti kérelem csak 1934. május 30-án terjesztetett elő, a védetté nyilvánításnak helye van, mert az újabban benyújtott kérelem csak kiegészítő része az 1933. december 3-án benyújtott kérelemnek (nagykanizsai tsz. Pkf. 938/1934/4.). Más határozat szerint viszont a bíróság arra a körülményre, hogy folyamodónak egyéb ingatlanai vannak-e vagy sem, ki nem terjesz^edhetik s a hiány orvoslása nem történhetik a felfolyamodási eljárás keretében sem, az legfeljebb a R. 15. §-ában foglaltak figyelembevételével eszközölhető (pécsi tsz. Pkf. 986/1934/4.). Minthogy az adós a védetté nyilvánítás iránti kérelemben egyik ingatlanát nem jelölte meg és a telekkönyvi hatóság sem észlelte, hogy a kérelmezőnek másik ingatlana is van, pedig ezt az egyetemleges jelzálogjog bejegyzéséből észlelnie kellett volna s így elmulasztotta kérelmezőt a kérvény hiányainak pótlására felhívni, minthogy továbbá a 4200/1934. I. M. rendeletben megszabott igazolási határidő is letelt, a bíróság semmi alapot sem látott arra, hogy a védett birtokká nyilvánítás pótlólag kiterjesztessék a kérelemből eredetileg kimaradt s így védetté nem nyilvánított ingatlanra; a kérelmező mulasztásának legfeljebb az lehet a következménye, hogy a védett birtok minőségének a feljegyzése az előfeltételek fenn nem állása miatt a többi ingatlanokról is töröltessék (soproni tsz. Pkf. 1377/1934/5.). Védetté nyilvánítható-e az az ingatlan, amely más személy haszonélvezetében áll s ezért abból a tulajdonosnak jövedelme nem származik, s az ilyen ingatlan jövedelme a tulajdonos mezőgazdasági jövedelmeként számításba vehető-e? Volt olyan bírósági határozat, amely szerint az említett ingatlant védetté nyilvánítani nem lehet s kataszteri tiszta jövedelme a védetté nyilvánításnál figyelembe nem vehető (kalocsai tsz. Pkf. 139/1934.) Ezzel szemben más határozat szerint a gazdaadósnak tekintendő kérelmezőtől nem tagadható meg a védetté nyilvánítás oly ingatlanok tekintetében sem, amelyekből az adós a más javára bekebelezett haszonélvezet folytán jövedelemre nem tesz szert (pécsi tsz. Pkf. 268/1934/8.), a jövedelmek számításba vételénél azt, hogy valamely jövedelem terhelés folytán a tulajdonos kezéhez a valóságban be nem folyik, nem kell figyelembe venni s a védetté nyilvánítást a haszonélvező személyes körülményeitől függővé tenni nem lehet (sátoraljaújhelyi tsz. Pkf. 367/1934/6.). A jogvitát a 7100/1934. M. E. sz. r. 3. §. 3. bekezdésének rendelkezése az utóbb közölt hatá• rozatok értelmében döntötte el. 1*