Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 2. szám - Küzdelem az aranyzáradékért

54 a magyar magánjog területére: nem helyezheti hatályon kívül azt az arany klauzulát, amely a magyar magánjog szuverén elbírálása alá tartozó szerződésben a magyar jog szerint érvényesen köttetett ki. A svájci aranydollár kötvények szövege és jogi természete úgyszólván teljesen azonos a magyar kíbocsájtásu dollárkötvényekkél: aranydollárra szólnak és ugyancsak egy bizonyos napon érvényben volt finomságú aranydollárt írnak elő. A svájci szövetségi tanács a maga kötelezettségei tekintetében nem vont le az USA kongresszusi határozatból semmi konzekvenciát. 1933. szeptember 13-án közzétett rendeletében az 1924/1946. évi 5 és lx2 % ~os aranydollár kölcsönnek aranyalapon való fizetését rendelte el. Ilyen körülmények között természetesen megütközéssel fogadtuk a közelmúltban a 7600/1933. M. E. sz. rendeletet, amely a kötvények és záloglevelek aranyzáradékának átmeneti felfüggesztését rendeli el. Ez a rendelet a 6900/1931. M. E. sz. rendelet (transzfermoratórium) világába tartozik és kimondja, hogy ,,a transzfermoratórium T. §-a alá eső államadóssági kötvények és záloglevelek, valamint akár az állam, akár mások által kibocsátott kötvények alapján, továbbá a magyar állam által kibocsájtott kincstári váltók és jegyek után járó kamatok alapján esedékes összegeket, az adós a dollárnak a Magyar Nemzeti Bank által a letételt közvetlenül megelőző köznapon közzétett árfolyama szerint átszámítva, pengőben köteles letenni akkor is, ha a kötelezettségről szóló értékpapírban a követelés aranydollárban, vagy a dollár meghatározott időpontbeli pénzlábra utalással van meghatározva." Ugyanez a rendelkezés érvényes a kötvények és záloglevelek kibocsátásnak alapjául szolgáló kölcsönökre leteendő öszszegek tekintetében is. Bár az aranyklauzula érvényességéért folyó küzdelem egyik legnagyobb vereségét jelenti a 7600/1933. M. E. sz. rendelet, mégis reá kell mutatnom arra, hogy ez a nagyon éles beavatkozás sem tagadja meg elvileg az aranyzáradék érvényességét és egyrészt tartózkodik attól, hogy az aranyklauzula kikötések jogi sorsába elvileg beleavatkozzon, másrészt nyitva hagyja az utat az önmaga revíziója felé. Nevezetesen a devizakorlátozó rendelkezések lényegükbői