Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Közérdek és jogszabály módosulás

529 V Közérdek és jogszabály módosulás. Almási Antal kötelmi jogi kézi könyvében helyesen utal arra, hogy „számos fontos jogtétel annak az eddig rejtve maradt elvnek gyakorlati következménye, hogy minden magánjogi tevékenység és kettősen minden kötelmi jogi, végeredményben az emberi összeműködés fő célját, a nemzeti és állami élet megerősítését is szolgálja". (I. k. 17. lap.) Almási tételének, amely egyre általánosabb felismerést és elismerést nyer, illusztrációit mutatják meg az alábbi sorok. I. A Kúria Pk. V. 1547/1934. sz. határozatában (egyező határozat Pk. V. 4574/1933.) a vízdíj előnyös sorozása tekintetében döntött. A Kúria végzése miután utal arra, hogy a házingatlanok használhatósága elválaszthatatlanul kapcsolódik a főváros vízműveitől nyert vízszolgáltatáshoz és pedig nem csupán a szűkebb értelemben vett magánszükséglet ellátása szempontjából, hanem tűzbiztonság és egészségügyi közérdekből is, következését abban vonja le, hogy ,,a főváros a házaknak vízzel ellátását még abban az esetben sem tagadhatja meg, ha a vízdíj fizetését a kötelezett nem is teljesíti", ehhez a Kúria befejezésül hozzáfűzi, hogy a vízdíj kielégítési elsőbbsége a gyári, ipari, fürdő és más hasonló üzemek, vagy vállalatok céljára felhasznált vízdíját nem illeti meg, mert annál nem forognak fenn azok a közszempontok, amelyeknél fogva a vízszolgáltatás nem tagadható meg a vízdíj fizetésének késedelmessége, vagy elmulasztása esetén sem. A kielégítési elsőbbségnek a végzés tulaj donképeni tartalmát kitevő kérdésével e 'helyütt nem kívánunk foglalkozni, de kiemelni kívántuk a végzés hivatkozott indokolásbeli álásfoglalását, amely azt mutatja, hogy az exceptio non adim pléti contractus szabályvilágával összefüggő az a szabály, hogy a szolgáltatás megtagadható az ellenszolgáltatás nem teljesítése címén, a szolgáltatás közérdekű jellege esetén nem alkalmazható, félretolódik. Emlékezetünk szerint a Kúria jóval korábban a szolgáltatás egyébként jogos megtagadásának elejtésével a szolgáltatás megtagadhatatlanságát mondotta ki a szemételfuvarozási kötelezettségre, ugyancsak a szemételfuvarozáshoz fűződő közegészségügyi érdekek okából. A kúriai indokolás maga is elvi éllel szögezi le a vízdíj kérdésén túlmenően azt az állásfoglalását, hogy közérdekű szolgáltatásra az egyébként jogos megtagadás sem vehető igénybe. A döntésből a közérdek jogszabálymódosító, jogszafoályeltoló ereje élesen kitűnik. II. A másik példát nem a bírói gyakorlatból, hanem a magánjogi törvénykönyv codífikációs munkálataiból vesszük. A II. tervezet megjelenése után épen a közérdek fokozottabb védelme érdekében fölvetettük azt a gondolatot, vájjon nem volna-e célszerű a végrendeleti alakszerűségek szigorán enyhíteni, a vég-