Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Közérdek és jogszabály módosulás

530 rendeletileg létesített közérdekű alapítványok megmentésére. A végrendeleti alakszerűségek egyéb funkciójuk mellett a végrendelet tartalmi helyességének is külső alátámasztói. A római jog egyik fejlődési szakában a végrendelet létesítésének formája a testamentum in comitiis calatis volt, amikor a végrendelkező az ünnepélyesen egybegyűlt c omitiák előtt jelentette ki végakaratát. A nagy nyilvánosság jelenléte bizonyos mértékig szorította a végrendelkezőt arra, hogy olyan rendelkezést tegyen, amelyik a köz helyeslésével találkozik. Közérdekű alapítvány létesítése már magában a rendelkezésben hordja tartalmi helyességének belső igazoltságát, a köz helyeslésének elnyerését. Mindenképen visszás érzést vált ki, hogy egy ily közérdekű alapítvány, amelynek jelentősége a nemzet életében is sokszor igen nagy arányú, megfenekel jék valamely alárendelt alaki sérelem okából. Ezt ép oly helytelennek érezzük, mint ha az új házépítés rendőri megvizsgálása azt eredményezné, hogy maga a ház kitűnően megépült, az sziklaszilárdan áll, de kiderülne, hogy az állványozás körül hibák történtek és az állványozás hibássága címén rendelnék el a kitűnően megépült ház lebontását. A végrendeleti alakszerűség végre is csak eszköz és ennek mindenhatósága ne hiúsítson meg jelentős közérdeket reprezentáló alapítványok életreváltását. Ezt az annakidején sokaknak túlmerésznek tűnő gondolatot a magánjogi törvénykönyv legújabb javaslatának 1838. szakasza jogszabállyá kivánja tenni, még pedig nemcsak a közérdekű alapítványok esetére, hanem az egész vonalon. Fabínyi Öröklési joga (Magyar Törvények Grill-féle kiadása) a hivatkozott szakaszhoz ritkítottan fűzi azt a megjegyzést, „merőben új jogszabály". Történelmileg ez a megjegyzés kétségtelenül helytálló. De az erre való utalásban rejlő csendes ellenzés erejét szeretnők letompítani. A szakaszban foglalt szabálynak élő joggá válása közérdekű alapítvány javára minden esetre kívánatos, sőt ha a szabály a végrendelet egyéb intézkedései érvényességének kérdésétől elkülönítetten, a közérdekű alapítványra korlátoltatnék, a bíróságnak az a feljogosítása, hogy az alaki kellékek hiányától eltekinthet, adott esetben nagyobb bizonyossággal hatályosulna. Két idézettel zárnók le sorainkat. Az egyik WindscheidKipp hiradása: ,,Naoh kanonischem Rechte bedürfen Verfügungen zu Gunstein von Kirchen und Stiftungen gar keiner Form." (Pandecten ML k. 229. 1.) A kánoni jog ezen tételével szemben az egyházi célú alapítványokat kivonnók az egyébkénti közérdekű alapítványokra szóló privilegizáló szabály alól, és pedig azért, mert az alakszerűségek egyik functiója a végrendelkezés befolyásmentességének biztosítása és épen egyházi célú alapítványok rendelésénél közel esik, hegy az esetleg a befolyásolás alapján születik meg. A második idézet: Werbőczy prológusából ered: „Est enim