Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A ranghellyel rendelkezés sorsa Magyarországon

520 letétbe helyezett összegnek vagy tárgynak a letétbehelyezés előtt tulajdonosa volt. Ez az eset forog fenn pld. akkor, ha hagyatéki eljárás során biztosítás céljából a bírói letétbe helyezett pénzt vagy hagyatéki vagyontárgyakat az örökös részére utalják ki, vagy pld. ha alperes a biztosítási végrehajtás elkerülése végett nyújt bírói letétet, felperest a bíróság keresetével elutasítja, és a letétet a bíróság alperesnek utalja vissza. Ha a letét kiszolgáltatása postatakarékpénztári úton történik, az illetéket a kiutalás alá eső összegből vonják le. Dr. Ballá Ignác. Magánjogi Törvénykönyvünk javaslatának 1130. §. ut. bekezdéséhez. Adassék-e meg valamely kétoldalú szerződés esetében az egyik szerződő félnek — például az eladónak — azon jog, hogy a szerződéstől elállhasson, a szolgáltatást megtagadhassa, ha a másik szerződőfélnek, a vevőnek vagyoni viszonyai miatt az ellenszolgáltatást elvárni nem léhet? Ezen kérdés szabályozásánál két időpontot kell megkülönböztetni. Ha a vevő fizetésképtelensége a szerződés megkötése után állott be, önmagától értetődik, hogy az eladót szolgáltatásra nem kötelezhetjük (Német Ptk. 321. §., Svájci kötelmi jog 83. §., Mt. 1130. §. ut. bek. 1. mondata). De quid sit iuris, ha a másik szerződő félnek, a vevőnek rossz vagyoni viszonyai már a szerződés megkötésének idejében fennforognak? Ez esetben két lehetőség van: ha az eladó a vevőnek ezen rossz vagyoni viszonyait ismerte, de se ipso queri debet, volenti enim non fit injuria. Ha azonban ezen rossz vagyoni viszonyokat nem ismerte, de ismerhette, az 1130. §. utolsó bekezdésének második mondata szerint a szolgáltatás megtagadásának joga nem illeti meg. Ezen második mondat szerint tehát az eladó kötelessége a vevő vagyoni viszonyairól magát informálni, mielőtt a szerződést megköti, mert ha ezt nem teszi, a szolgáltatás megtagadásának joga őt nem illeti meg. Az 1130. §. utolsó bekezdésének második mondata az osztrák polgári törvénykönyv 1052. §-ából származik, mely a harmadik novella (Kaiserlidhe Verordnung vom 19. Márz 1916 Nr. 69. R. G. Bl.) 115. §-ának szövegezésében most így szól: ,,Wer auf die Übergabe dringen will, muss seine Verbindliűhkeit erfüllt habén oder sie zu erfüllen béreit sein. Auch der zur Vorausleistung Verpflichtete kann seine Leistung bis zur Bewirkung oder Sícherstellung der Gegenleistung verweigern, wenn diese durch schlechte Vermögensverháltnisse des anderen Teiles gefáhrdet ist, die ihm zur Zeit des Vertragssdhlusses nicht bekannt sein mussten." Ezen 1052. §. ugyanazon jogszabályt akarja kifejezésre juttatni, melyet sokkal világosabban szövégezet meg az osztrák oberster Geriohtsihofnak 1911. november 11-én kelt Judikatenbuchba 195. sz, alatt felvett teljesülési határozata (Plenissimarbeschluss, közli az osztrák Justizministerialverordnungsblatt