Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A ranghellyel rendelkezés sorsa Magyarországon

519 dotta, e törvény szerint „a villamosenergiát és — amennyiben a dolgokra vonatkozó jogszabályok reájuk állanak, a joguralomnak alávethető egyéb energiákat általában dolgoknak kell tekinteni. Ehezképest a villamosenergiát és általában az említett egyéb energiákat a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából is úgy kell tekinteni, mintha dolgok volnának". Nagyon érdekes és éppen olyan helyes rendelkezése a törvénynek, hogy az engedélyes ellen vezetett végrehajtás során, nemkülönben az engedélyes csődjében vagy a létrejött kényszeregyesség értelmében foganatosított értékesítés esetében a már üzembe helyezett vülamosművet csak mint jogi egységet vagy a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával megállapított terv szerint megosztva engedi csak értékesíteni. A törvény 58. §-a az Országos Energiagazdasági Alapot létesíti, amely az állami költségvetés keretében évenként megállapítandó hozzájárulásból és törvény alapján fizetendő bírságpénzekből alímentálódik és az energiaellátás fejlesztésének céljaira szolgál, a 60. §. az Országos Energiagazdasági Tanácsot állítja fel a törvény végrehajtásával és általában az ország energiagazdaságával kapcsolatos kérdésekben véleményadás céljából. Az engedélyes és a fogyasztó közötti egyes vitás kérdések elintézését a törvény a kir. Kúrián alakuló külön bíróság elé utalja, amely az elnökön felül négy tagból áll. A még 1931-ben kihirdetett törvénnyel kapcsolatban az év közepe óta több rendelet jelent meg. így a 40.000/1934. K. M. sz. r. a törvény végrehajtása tárgyában. Ez a rendelet a törvényt 1934, október hó 1. napjával léptette életbe. A merőben közigazgatási, illetve iparrendészeti természetű rendeleteken kívül megjelent a 33.700/1934, I. M. sz. r. villamosmű átalakító vagy kapcsolóberendezésnek vagy tartószerkezetének elhelyezése céljából létesített használati szolgalom és építményi jog telekkönyvi bejegyzésének szabályozása tárgyában, a 33.800/1934. I. M. sz, r. villamosművek ügyeiben a kir. Kúrián eljáró külön bíróságról és a 60,000/1934. K. M, sz. r. villamosművek céljára alapítható használati szolgalom és építményi jog szabályai tárgyában. Bírót letét kiszolgáltatását elismerő okirat illetéke. Ezt a kérdést legutóbb a 163.600/1927. P. M. sz, r. szabályozta, és pedig lényegileg akként, hogy a bírói letét kiszolgáltatását elismerő okirat (amely nyugta, ha pénzről szól, átvételi elismervény, ha más ingóról van benne szó) 0.5% (illetve a rendkívüli pótlék folytán 0,6%) illeték alá esik, amely azonban legfeljebb 2.— P. A f. évi október 13-án megjelent és ugyanakkor hatályba is lépett 142.000/1934. P. M. sz. r. erészben a helyzetet akként változtatta meg, hogy a 0.5, illetve 0.6 %-nak 2.— P-ben való maximálását elhagyta. Ezt a korlátot az új rendelet csak abban a kivételes esetben tartja fenn, ha a letétet magának a letevőnek vagy más olyan személynek utalják ki, aki a rendelkezésre álló adatok vagy az előterjesztett bizonyítékok szerint a