Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - A ranghellyel rendelkezés sorsa Magyarországon

517 terhek egy részét részben készpénztörlesztéssel, részben a tartozásnak állami könyvadósságként való elvállalásával rendezi, és pedig az ú. n. tőketörlesztési alapból nyújtandó legfeljebb ötven millió pengővel. Ezzel azokon a gazdákon kíván segíteni, akiknek védett birtoka tíz katasztrális holdnál nem nagyobb ingatlan, vagy nagyobb ugyan, de a kataszteri tiszta jövedelem száz koronát nem halad meg, vagy csupán házas beltelek (ú. n. védett kisbirtok). A R. mármost egyebek között kimondja, hogy a készpónztörlesztés, illetve könyvadásság vállalás mértéke a védett birtok minden kataszteri holdja, valamint a házas beltelek után legfeljebb 300.— P. Miután pedig a védelemnek és az azzal járó áldozatnak nem volna célja, ha az eladósodás oly nagymérvű, hogy előreláthatólag ilyen segítség sem használna, egy további rendelkezés szerint nincs helye sem készpénztörlesztósnek, sem könyvadósságvállalásnak az esetiben, ha a bekebelezett terhek a birtok kataszteri tiszta jövedelmének kétszázszoros-, csupán házas belteleknól a házadóalap hatvanszoros-szorzatát meghaladják, hacsak a hitelezők követeléseikből annyiról le nem mondanak, hogy az adós terhe a jelzett terhelési határ alá szálljon. A készpénztörlesztés és könyvadósságvállalás előfeltételeinek fennállását, valamint azt, hogy ezeknek az irányadó jogszabályok értelmében mily mértékben van helyük, minden más eljárás kizárásával a Pénzintézeti Központ-, ha pedig az ingatlanon elsőhelyű jelzálogjoggal az Országos Központi Hitelszövetkezetnek vagy tagszövetkezetének követelése van biztosítva, az Országos Központi Hitelszövetkezet állapítja meg. Igen fontos és indokolt rendelkezést tartalmaz a R. 29. §-a, amely az alaprendeletet e vonatkozásban tulaj donképen korlátozza. Eszerint a pénzügyminiszter a készpénztörlesztés és könyvadósságvállalás megállapításának megtagadását rendelheti el, ha a gazdaadós házastársának vagy vele közös háztartásban élő, illetve eltartásra kötelezett személynek vagyoni és kereseti viszonyai folytán a készpénztörlesztés folyósítása és a könyvadósságvállalás az alaprendelet céljával ellentétes és indokolatlan lenne. Villamos energiát szolgáltató üzemek (villamosművek). Törvényhozásunk a villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931: XVI. t.-c. megalkotásával nagyfontosságú jogterületet szabályozott, nem egy ponton kellvén a köz- és magánérdek összeegyezetésének nehéz feladatát megoldania. A törvény, amely villamosmű alatt villamosenergiát fejlesztő, vezető, elosztó üzemet ért, a villamosműveknek két kategóriáját állítja fel. — közhasználatú és sajáthasználatú villamosmű-, amely megkülönböztetés végigvonul azután a törvénynek úgyszólván valamennyi rendelkezésién. Az olyan villamosmű, amely villamos energiát ellenérték fejében való szolgáltatás céljából fejleszt, vezet vagy oszt el, közhasználatú villamosmű, illetve vállalat, az pedig, amely a villamosenergiát a fenntartó saját és alkalmazottainak háztartásában, gazda-