Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A bérbeadó és a kincstár zálogjoga

32 árverési határnapon az ingók tekintet nélkül a felajánlott öszszegre, mindenesetre eladatnak. (H. Ö. 69. §.) Bírói végrehajtás esetén viszont a kétharmad minimális határ a további árveréseken is irányadó s a végrehajtatok csak a kikiáltási ár leszállítását kérhetik. A bírói eljárás során a bérbeadó részint a leszállítás iránti kérelmével, részint az árverés időpontjának megválasztásával lényeges befolyást gyakorolhat az árverés eredményére, a közigazgatási árveréseknél azonban a kitűzés időpontja teljesen ki van vonva hatásköréből, mert adótartozásokért az árverést valamennyi ugyanazon községbeli hátralékos ingóira együttesen tartják meg, (H. Ö. 69. §.) A bérbeadó törvényes zálogjogának érvényesítése adóvégrehajtás esetén lecsűszik a magánjog területéről. Ha azonban a pénzügyi szabályok ennek a jognak elsőbbségét tiszteletben tartják, akkor a következetesség azt kívánná, hogy az érvényesítés időpontjának meghatározását is bízzák rá a magánjogi zálogos hitelezőre. A zálogjog tartalmának és értékének ugyanis egyik legfőbb tényezője, hogy a jogosult a zálogjogát neki megfelelő időpontban érvényesíthesse. Ennek a jognak gazdaságos kihasználása érdekében a H. Ö. olyképp volna módosítandó, hogy törvényes zálogjog bejelentése esetén a zálogtárgyak értékesítése az egész vonalon a bírói eljárás keretében peregjen le. ///. dr. Nagy Dezső. Jurísdictiós szabályok a büntetőjogban. Hogy büntetőjogi, lapunk tárgyköréből idegen témát is megszólaltatunk, annak mentségét az adja, hogy a jurisdictiót, mint perelőfeltételt, a magyar jogirodalom első ízben a polgári peres eljárás körében észlelte és tudatosította. A jelen sorok célja annak kimutatása, hogy ez a fogalom nem szorítkozik a polgári per területére, hanem közös fogalma az egész eljárási jognak. A jurisdictiónak teljesen kidolgozott tételes szabályozását találjuk meg a Btk. általános részének II. fejezetében: ,,A jelen törvény hatálya terület és személyek tekintetében." Igaz, hogy ez a fejezet nemcsak jurísdictiós anyagot szabályoz, hanem egyebet is, — mint pl. a külföldi büntető ítéletek végrehajtásának és itteni tekintetbevételének kérdését, — a hangsúly azonban a jurísdictiós kérdésekben van. Magyar büntető jurisdictió alá tartozik: 1. a magyar állam területén bárki által elkövetett bűncselekmény, 2. a magyar honos által bárhol elkövetett bűncselekmény; a megkülönböztetés a Btk. 7. §-ában és az azt kiegészítő egyéb törvényekben említett politikai jellegű, másrészt a 8, §. alá tartozó közönséges bűncselekmények között magyar állampolgárra nézve nem a jurisdictió, hanem csak a külföldi jogszabályok és hatósági intézkedések figyelembevétele szempontjából bír jelentőséggel, 3. külföldi által külföldön elkövetett és a Btk. 7. §-a, vala-