Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Érdekelsőség és érdekarányosság a vállalkozói szerződésnél

33 mint az azt kiegészítő egyéb törvények (1888: XII. t.-c. 10. §., 1909:11. t.-c. 48. §., 1915: XIX. t.-c. 14. §., 1921:111. t.-c. 11. §., 1921: XLIX. t.-c. 33. §., 1922: XXVI. t.-c. 5. §., 1925: X. t.-c. 15. §., 1930: II. t.-c. 6. §,) alá eső büntetendő cselekmények, 4. külföldi által külföldön elkövetett egyéb bűncselekmények a Btk. 9. §-ában említett további előfeltételek fennforgása mellett (kiadatásnak helye nincs és az igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli), A releváns szempontok tehát: az elkövetés helye, az állampolgárság és a cselekmény jellege. A jurisdictió magyar állampolgárral szemben tágabb, mint külföldivel szemben, politikai bűncselekményekre — értve ez alatt a fenti 3. pontban említetteket, — tágabb, mint közönséges bűncselekményekre. A Bp. illetékességi szabályai, különösen a 16. és 25. §-ok, megfelelően gondoskodnak arról, hogy a magyar bíróság jurisdictió ja alá tartozó bűncselekmények mindegyikének meglegyen a maga illetékes bírósága. A jurisdictió negatív szabályait, tehát azokat, amelyek különben a magyar bíróság joghatósága alá tartozó cselekményeket onnan kivesznek (területenkívüliség, mentelmi jog), ezúttal elég megemlíteni, mert hiszen a jelen sorok célja nem a téma teljes feldolgozása, hanem csak annak illusztrálása, hogy a joghatóság fogalma az anyagnak könnyebb és logikusabb áttekinthetőségét biztosítja a kriminalisztikában is. Szerintem ugyanis nem anyagi jogi szabályokat, nem a büntethetőség előfeltételeit tárgyalják a Btk. idézett szakaszai, mert az a bűncselekmény, amely a mi jogunk szerint büntetendő lenne ugyan, de valamely okból nem tartozik magyar büntető bíróság joghatósága alá, az avval még nem vesztette el büntetendő jellegét, csak az eljárásjogi, a perelőfeltételek hiányoznak ahhoz, hogy a felett a magyar büntető bíróság ítélkezhessék. A jurisdictió tehát a büntető perjog és nem az anyagi büntetőjog körébe való. Dr. Vági József. Érdekelsőség és érdekarányosság a vállalkozói szerződésnél. Felperes az alperesekkel ingatlanok eldarabolása és értékesítése iránt kötött szerződést, nyilván az 1929. évet megelőző időben. Alperesek a szerződést felmondották. A Kúria annak megállapítása után, hogy a köztapasztalat szerint az ingatlanok forgalmi értéke az 1929. év óta állandóan és fokozatosan csökkent és így az ingatlanok eldarabolása és értékesítése iránt kötött szerződés az alperesi érdekeknek megfelelően nem lett volna keresztülvihető, az alperesek a szerződés további fenntartását céljatévesztettnek tarthatták, ebből kifolyóan az alpereseknek joguk volt a szerződést felmondással megszüntetni és a felperestől a még el nem készített munkára nézve a megbízást visszavonni. Egyben azonban a felmondás jogosságának kimondása mellett a Kúria a P. VI. 876/1932. sz. határozatával a táblai ítéletet feloldotta és kimondotta, hogy a fentközölt tényállás esetén az anyagi jog szerint a munkavállalkozót nem az 3