Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 4. szám - Kísérletek a mezőgazdasági hitel felélesztésére

204 zik a régebbi (23.800/1923. I. M. sz.) azon rendelettel, amely annak idején ugyanezt a kérdést a Tvt. életbeléptetése kapcsán szabályozta, de amely rendelet tartalmazza a novellálás folytán szükségessé vált módosításokat is, az említett régebbi rendeletet hatályon kívül he­lyezve. A szabályozás középpontjában az ideiglenes intézkedés áll. A régebbi rendelet kimondotta, hogy ideiglenes intézkedést az ellen lehet kérni, aki üzleti tisztességbe vagy általában a jóerkölcsökbe ütköző módon folytat üzleti versenyt; az új rendelet ehhez hozzá­tette, hogy az ellen is, aki az Üht.-nek az üzleti hirdetések korláto­zását tárgyazó rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsít. Kérheti bármely versenytárs, valamint az olyan érdekelt szakegyesület, amely a már előbb említett ker. minisztériumi jegyzékbe fel van véve. Hogy az ideiglenes intézkedés miben (cselekmény betiltása, meghagyása stb.) áll, a bíróság belátása szerint állapítja meg. Igen életszerűen rendeli el az új rendelet, hogy a bíróság akkor, amikor az ideiglenes intézkedésre vonatkozó kérelem felett hatá­roz, mérlegelje azt, hogy az intézkedésnek az elrendelése vagy meg­tagadása okozhat-e nagyobb és nehezebben jóvátehető sérelmet, s hogy továbbá ugyanezt mérlegelje akkor is, amikor az ideiglenes intézkedés tartalmát határozza meg. A bíróság az ideiglenes intézkedésben foglalt meghagyás telje­sítésének ellenőrzésére f e 1 ü g y e 1 ö t rendel. Új rendelkezés az, hogy a felügyelő ügyvéd legyen, — kivéve, ha a felügyelet ellátásá­hoz az ügyvédi hivatáshoz nem szükséges külön szakismeretre van szükség, — és hogy továbbá az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott kérvényben kell előterjeszteni. Az új rendelet kifejezetten is kimondta azt, ami a régi rende­letből is folyt, de kifejezetten nem volt benne, hogy t. i. az ideigle­nes intézkedés meghozatalát megtagadó végzés ellen felfolyamodás­nak helye nincs; az elrendelő végzés ellen egyfokú felfolyamodás­nak van helye. Harmadik rendelet a 6900/1934. I. M. sz. r., amely a Tvt. alap­ján megalakítandó választott bíróságok szervezetéről és eljárásáról szól. Ezt a kérdést a Tvt. kapcsán a 23.900/1923. I. M. sz. r. szabá­lyozta, amely azonban ezen rendelet folytán hatályát vesztette. A R. szerint minden kereskedelmi és iparkamara a tisztességtelen verseny kérdésében felmerült vitákról döntő választott bíróságot létesít, amely bíróság eljárhat a Tvt. és Üht. rendelkezéseibe ütköző magatartás esetében is, de csak — és ez jól megjegyzendő, — egyedül oly eset­ben, ha az eljárás abbanhagyás iránt folyik, vagyis amelyekben tehát felperes nem követel kártérítést. Illetékes azon kamara választott bírósága, amelynek kerületében alperes üzleti telepe, ilyennek nem­létében lakóhelye van. A bíróságnak — amely elnökből és két tag­ból áll, — elnöke csak ítélőbíró lehet, és pedig csak olyan, aki az igazságügyminiszter által e célból háromévenként minden kamara kerületére vonatkozólag külön megállapított névsorba van felvéve, viszont tagja ítélőbíró nem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom