Polgári jog, 1934 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 4. szám - Kísérletek a mezőgazdasági hitel felélesztésére

205 Amennyiben a Kamara szabályzata, amelynek érvényességéhez igazságügyminiszteri jóváhagyás szükséges, máskép nem rendelkezik, a választott bíróság akként alakul meg, hogy felperes a választott bírót legkésőbben a keresetlevélben köteles megnevezni. Alperest a választott bíró megnevezésére a bíróság titkára hívja fel. Az elnököt a választott bíróság tagjai választják. Ha a választott bíróság tagjai az elnök személyében megegyezni nem tudnak, az elnököt a régebbi rendelet szerint a kamara székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke jelölte ki, — az új rendelet szerint az lesz az elnök, akit a rendelet szerint felállított névsorba felvett ítélöbírák közül a választott bíróság titkára a felek jelenlétében kisorsol. Szemben a régebbi rendelettel: a választott bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Ettől a rendelkezéstől a választott bíróság nem térhet el. Mint említettem, az Üht. egyik rendelkezése szerint a ker. miniszter a kereskedelmi és iparkamarák meghallgatása után rendelettel állapítja meg azoknak a belföldi gazdasági testületeknek és szakegyesületeknek jegyzékét, amelyek az abbanhagyási és kártérítési kérelem, valamint magánindítvány előterjesztésére jogosítottak, és e jegyzék a hivatalos lapban közzéteendő. A 11.600/1934. K. M. sz. r. e jegyzéket már össze is állította, és e rendelet függelékében nyilvánosságra is hozta. A pénzintézetek önkéntes felszámolása tárgyában kelt 919/1917. M, E. sz. r. életbelépte óta a pénzintézet önkéntes felszámolásának két formája lehetséges. Egyik a Kereskedelmi törvény, a másik ezen rendelet szerint, feltéve, hogy a cégbíróságnál felszámolását bejelentő pénzintézet igazolja, hogy a Pénzintézeti Központ kész felszámolásának foganatosítására. Utóbbi esetben a pénzintézet azt a nagyjelentőségű kedvezményt élvezi, hogy a hivatkozott rendelet a felszámolás lebonyolításához szükséges nyugalmi helyzetet biztosítandó, az előzően keletkezett tartozások teljesítésére három havi moratóriumot ad a felszámoló pénzintézetnek azzal, hogy a pénzügyminiszter a halasztás lejáratának határidejét a Pénzintézeti Központ kérelmére fontos okokból egy vagy több ízben meghosszabbíthatja. Az alaprendelet szerint e halasztás összes tartama hat hónapot meg nem haladhatott. Későbbi rendeletek (3080/1928., 450/1930. és 940/1932. M. E. sz. r.) azonban azon tapasztalati alapon, hogy a pénzintézeteknek rendszerint hosszabb időre van szükségük, míg az önkéntes felszámolást lebonyolítják, e határidőt lényegesen felemelték, és pedig a legutóbbi legfeljebb négy évre. A most megjelent 1800/ 1934. M. E. sz, r, még tovább ment, és kimondta, hogy a halasztás összes tartama a pénzügyminiszter által engedélyezett meghosszabbítással együtt hat évre terjedhet, illetve hat évet nem haladhat meg. * * * 3